A város terjeszkedése
A város terjeszkedése
A szenvedett anyagi veszteségek kárpótlása fejében 1742. évi február hóban kieszközölte az adminisztráczió az udv. kamaránál, hogy a város környékén fekvő nyolcz falu, ú. m. Rékas, Gyarmata, Bruckenau, Freidorf, Újpécs, Besenova, Kisoda és Kárány, ötévi haszonélvezetül, a „német tanácsnak” engedtetett át.
A mostani Gyárváros és az ú. n. „Új német Majorok” vagyis a mostani Józsefváros megtervezését és fölépítését csak 1744-ben engedélyezte ugyan egy udvari rendelet, de kétségtelen, hogy a két külvárosnak első kezdetei sokkal előbbre tehetők, minthogy mind a két helyen már régebben épültek házak, gyárak, malmok és nyaralók. Az adminisztráczió 1744. évi deczemberben meghagyta a német- és ráczvárosi tanácsoknak, hogy a Gyárváros éjszaki része a rácz tanács, déli része pedig a német tanács hatósága alá tartozzék, miért is a Gyárváros két felekezetre osztatván, az egyiket „német városnak”, a másikat „rácz városnak” nevezték el. A német- és ráczvárosi magisztrátusok között napirenden levő súrlódások következtében 1750-ben elrendelte az adminisztráczió, hogy a német tanácsban a rácz magisztrátusnak egy tagja, a rácz tanácsban a német magisztrátusnak egy tagja jelen legyen és nemzetiségeik érdekeit képviselje. 84A német magisztrátus hatásköre kiterjedt a Belvárosra, a Gyárváros német felére és az Új-Majorokra, a rácz magisztrátus alá tartozott a belvárosi rácz negyed, a Gyárvárosnak rácz fele és a Mehala, más néven Újváros.
