Kolera 1831 és 1836
Kolera 1831 és 1836
Visszapillantva már most a város időközi nevezetesebb eseményeire, mindenekelőtt az 1831 és 1836-ik évi koleráról kell megemlékeznünk, mely Temesvárott is, mint másutt, félelemmel és rettegéssel töltötte el a lakosságot. Az eddigelé ismeretlen ragály, melyet a lengyelek ellen küldött tatárok hurczoltak be Galicziába, és onnét a felvidéken át Temes vármegyébe, valósággal megdöbbentő hatást tett az emberekre. Az orvosok tétlenül állottak vele szemben és a legerősebb alkotású férfiak is nehány óra alatt elpusztultak gyilkos mérgétől. A dühöngő nyavalyának végre is a helytartótanács orvosrendőri szigorú szabályzata vetett véget, mely bár kiméletlenül érintette a családok érzékenységét, a kóranyag terjedését nagysokára mégis megakasztotta. Temesvárott áldozatul esett a kolerának 1831-ben 1361, 1836-ban meg 1028 egyén. A város akkori lakosságához mérve ez igen nagy szám volt ugyan, de aránylagosan még sem volt oly nagy, mint az ország éjszaki városaiban, a hol egész családok és népes utczák haltak ki kolerában.
1831-ben tették le a temesvári ág. ev. hitfelekezetűek templomának alapkövét.
Gróf Zichy Károly. (A gr. Zichy-család tulajdonában levő eredeti festmény után.)
II. Lipót. (Az Orsz. Képtárból.)
Gróf Vécsey Károly.
Báró Rukavina György.
Dembinszky Henrik.
