A városfejlesztési szempont
A városfejlesztési szempont
A kiindulási pont, melyből a városnak akczióba kellett lépni, a városfejlesztési szempont volt, a mi önként kínálkozott, Temesvár városának itt előadott történelmi fejlődése következtében beállott topográfiai helyzetéből.
A külvárosok oly messze estek a Belvárostól, hogy az idegen csak az összekötő utakból és a fasorokból következtetett az együvétartozásra; a Józsefkülváros pedig a Gyárkülvárostól kb. 3 1/2–5 kilométernyi távolságban feküdt s ezeket csakis a közigazgatás fűzte egymáshoz.
Ily széttagoltság mellett minden városrész külön fejlődési törekvést követett, külön gazdasági és társadalmi berendezéseket teremtett, a minek az a hátrányos következménye is volt, hogy a közös érintkezési ponton, a törvényhatósági életben 123a partikuláris érdekek igen éles összeütközésbe kerültek, a minek csak a közérdek vallotta kárát. Ebből kifolyólag a városrészek összeépülése volt a jövő városfejlesztési törekvések legfőbb programmja. A külvárosok közeledésének most már mi sem áll útjában és azok a Belváros felé, sugáralakban, szabadon kiépülhetnek.
Sokkal nehezebben lehetett azonban a Belvárosnak kifelé való terjeszkedésére megfelelő megoldást találni. A várművek lerombolása egymagában nem vezetett czélhoz, mert a három várkapú helyén kívül sehol sem volt más szabad nyílás, köröskörül, magukban a belső bástyákban s ezek falain belül, a Belváros szélein hét laktanya, építőudvar, élelmezési telep, helyőrségi-, bírósági- és börtönépület teljesen útját állották a sakktábla szerint elrendezett utczák kifelé való meghosszabbításának.
