Kormány egyezmény katonai ingatlanokról
Kormány egyezmény katonai ingatlanokról
A város azonban a várművektől elfoglalt területek megszerzésére irányuló tárgyalások kezdetén szemben találta magát e 1887-ik évi kormányegyezménynyel melyet az osztrák és magyar kormányok a katonai igazgatás kezelésében levő ingatlanokra vonatkozólag kötöttek. Ez egyezmény értelmében a katonai használatban lévő ingatlanok a közös hadügyminisztériumtól aként kezelendők, hogy azoknak összértéke ne csökkenjen s így azokból valamely objektum csak a teljes érték megtérítése mellett adható át. Azok a katonai objektumok, melyekre többé szükség nincsen, egyezményi úton pótépítmény beszerzése czéljából értékesítendők. A birtokban előforduló minden változás az 1867. évi kiegyezési törvényeknek megfelelőleg annak a kormánynak (pénzügyminiszternek) a hozzájárulásával történjék, melynek territoriális fennhatósága alá az ingatlan tartozik. Az, hogy valamely katonai objektum egyezmény tárgya legyen-e, a közös hadügyminiszter megítélése alá tartozik, a ki a pótlás módját is meghatározza. Az egyezmények alapjául, az illető pénzügyminiszter és a közös hadügyminiszter megállapodásához képest, a felhagyandó építményre nézve eszközlendő becslés és a pótépítmény költségelőirányzata szolgál. Ha a tranzakczióból fölösleg származik, az az illető ország pénzügyi kincstárát illeti, de ott a katonai igazgatás javára gyümölcsözőleg kezelendő.
Ezek szerint a katonai rendeltetés alól felszabadult várterületek tulajdonjoga szempontjából, a városnak két eljárás között kellett választani: vagy per útján érvényesíti a város kizárólagos tulajdonjogát, vagy pedig megalkudni a magyar kir. kincstárral és a katonai igazgatással, az 1887-iki kormány egyezményben meghatározott eljárás elfogadásával.
