Városrendezési terv
Városrendezési terv
A város új kiépítésének alapgondolatát a megszerzett várterületek czélszerű kihasználására való törekvés adta meg. Ezt a soha többé vissza nem térő, egyedül álló alkalmat, gondos előrelátással, a tudomány- és építőművészet felhasználásával, a nagy jövő alapjának lerakására kellett felhasználni.
A várterületek megváltására irányuló tárgyalásokkal párhuzamosan, egymást kiegészítve, tárgyalások és tanulmányok folytak a városrendezés kérdésében is. A város első sorban a helybeli műszaki szakférfiak véleményét kérte ki és az 1894. évi február hó 15-én tartott tanácskozmányban igen becses útmutatást nyert Kovács-Sebestény Aladár, akkori temesvári folyammérnöki hivatali főnök, jelenleg műegyetemi tanár és Ybl Lajos műépítész, akkori udvari építészeti ellenőr bemutatott vázlattervéből, melyet az 1894. évi május hó 21-én tartott közgyűlésben az igényelt várterületek határvonalai és a városfejlesztés sorrendje tekintetében irányadásul, s azután a részletes szabályozási terv kidolgozásának alapjául el is fogadtak. A részletes városrendezési tervet, megbízás alapján, 12.000 korona munka-és tiszteletdíjért, Ybl Lajos 1895-ben készítette el.
Ez az első terv a jövő feladatául azt tűzte ki, hogy a Belvárosnak a külvárosokkal való összeköttetése oly módon történjék, hogy a Belváros ezentúl is középpontja maradjon a városnak; a kifelé vezető két sugárút, széptávlati pontok szerkesztésével, boulevárdszerű kiképzést nyerjen, s ezeket délen széles körút kösse össze egymással. A józsefvárosi pályaudvaron lebonyolódó igen élénk vasúti forgalmat egy rövid úttal kívánja a Belvárosba, a színházhoz terelni, melyből azonban a körúton a gyárvárosi sugárút is rövidesen elérhető. A körút és a Bega közötti terület beépítését olyképen tervezte, hogy közvetetlen a Bega mellett kertekben szabadon álló villák, a körút másik oldalán pedig zárt házsorok, előkertekkel építendők. Lehetőleg sok szabad térre, sétányokra és gyermekjátszó helyekre fektetett súlyt, valamint szobrok és más emlékek felállítására is. Az akkoriban már programmba vett nyilvános épületek számára, a rendeltetésüknek megfelelő tereken vagy utczákban jelölt ki helyeket. A fennlálló ültetvények és parkok nemcsak megtartandók, hanem nagyobbítandók és újabb befásított sétányok is tervezendők. Egyes részletek a szerint lesznek megváltoztatandók, a mint a Belváros és külvárosok közé eső vasuti vágányoknak kihelyezése és a Bega szabályozása a megoldást 131lehetővé teszik. Tervező azt a reményét fejezte ki, hogy Temesvár majdan a kontinens egyik legszebb és legegészségesebb városa lesz.
A Temesvár jelenlegi helyzetét és jövő kialakulását feltüntető térképből kivehető, hogy az Ybl-féle első városrendezési terv alapvonásait fenntartották.
De az Ybl-féle tervezet csak egyoldalú megoldásra, a szabaddá vált vártelkek kiépítésére volt szánva, nem terjedhetett ki azon egyéb városszabályozási feladatokra is, melyek a lefolyt két évtized alatt, a meglévő városrészek szabályozásának, utczanyitások, egészségügyi berendezések, a Bega szabályozásának és a vasúti vágányok áthelyezésének nehéz problémáival csak utóbb nyertek megoldást.
A városrendezésbe utólag belekapcsolt e műveleteket, melyek nélkül a város sem egységesen, sem egészségesen nem fejlődhetett volna, az alábbiakban ismertetjük.
