Építkezés és lakásszükséglet
Építkezés és lakásszükséglet
Az építkezést a lakásszükséglettel egybevetve, a lefolyt évtizedben nagyobb volt az építkezés, mint az 1891–1900-iki évtizedben, de a lakosság számához az építkezés most is arányban áll. Épült ugyanis: 1891–1900-ban 526 földszintes, 35 emeletes, 14 kétemeletes ház, 728 ráépítés. Összes építkezés 1303. Új lakások száma 3099. Új szobák száma 5816. 1901–1910-ben 960 földszintesház, 134 emeletes, 44 két- és 2 háromemeletes, 827 ráépítés, összes építkezés 1975, új lakás 4196, új szobáké 9126. Két évtized alatt tehát: 1486 földszintesház, 169 emeletes, 58 két- és 2 háromemeletes, 155 és ráépítés. Összes építkezés 3278, új lakás 7295, új szobák száma 14.942.
Az 1891–1900-iki évtizedben a város lakosságának 24.4% szaporodásával szemben, a lakások száma 51.8%-kal és a szobáké 31.4%-kal emelkedett, az 1901–1910-iki évtizedben pedig a népesség 23.2%-nyi szaporodásával szemben, a lakások száma 35.4%-kal és a szobáké 56.9%-kal emelkedett.
A lakások szaporodásának fokmérőjét habár béremelések is befolyásolják, a város területén fizetett bruttóházbér alkotja, melyet a házadó kivetésére bevallott házbérjövedelmek tüntetnek föl. E szerint a bruttóházbérjövedelem volt: 1891-ben 2,787.536 korona, 1901-ben: 3,748.336 korona és 1910-ben 5,443.520 korona, vagyis a házbérek két évtized alatt megkétszereződtek.
Az 1891–1900-iki évtizedben átlag 283 lakás és 550 szoba, az 1901–1910-iki évtizedben átlag 353 lakás és 806 szoba keletkezett. Ez utóbbi évtized átlagát lényegesen felbillentette az 1910. évi építkezés, a mikor már 789 lakás épült 1648 szobával. Úgy látszik tehát, hogy az építési kedv és a tőke alig várta a várterületek szabályozásával meginduló új városrendezést, mely bizalmat kelt a jövendő nagy Temesvár kifejlődése iránt, pedig 1910-ben a tulajdonképeni várművek helyén még egyetlen lakóház sem állott.
