Kocsiút-burkolatok
Kocsiút-burkolatok
Az útburkolatokra a város az utolsó három évtizedben sok millió korona költséget fordított és a legjobb íma burkolat megválasztása érdekében számos kísérletet tett.
1885-ig utczakövezésekre kizárólag bázaltterméskövet használtak, járdákra pedig, a főbb utczákban szintén lapos bazaltköveket, melyeket a város a XVIII. század óta a temesmegyei Sziklás községben lévő kőbányájából nyert és pedig 1783–1855-ig a kincstártól köbölönként 20 frtjával, azontúl pedig 1885-ig, a kőbánya bérbevétele útján, a mikor a város a kőbányát megszerezte.
A termelt bazaltkő kemény és tartós, de oly nehezen volt megmunkálható, hogy koczkaköveket a mult század elején fegyenczek olcsó munkaerejével tett kísérlet ellenére sem lehetett előállítani. Az 1885–1886. években olasz munkásokkal tett kísérlet már eredményre vezetett, s bár az előállítás drága volt, azóta a betanított hazai munkásokkal csak bazaltkoczka- és félkoczka kövek készülnek.
A sziklási kőbánya üzemét azonban a város 1902. évben beszüntette és Kovács Mór építési vállalkozóval oly szerződést kötött, hogy az a szomszédos lukácskői bazalt-kőbányából a városnak összes kőszükségletét ellátja, 1910. év végéig. A koczkaköveket az építő helyre darabonként 26 fillérért, a félkoczkát 16 fillérért, a tört kavicsot a temesvári állomásra m3-ként 9 kor. 20 fillérért és a terméskövet 8 korona 50 fillérért szállítja. Ekként a sziklási kőbánya későbbi kiaknázásra maradt.
A koczkakővel való első burkolás 1887-ben a belvárosi Koronaherczeg-utczában történt, s ez ma is fennáll. Azóta az összes főközlekedési utakat – néhány aszfalt- és keramit-út kivételével – koczkakővel burkolták. Félkoczkakővel (bazalt fejkővel) is történt kísérlet a kisebb forgalmú Erzsébet-, Jenőherczeg-, Mercy- és Lonovics-utczákban.
Aszfalt-makadám kocsiutakat épített a „Magyar Aszfalt részvénytársaság” az 1895–1899. években a következő feltételek mellett: 15 cm. betonalapra 5 cm. vastag szabadalmazott aszfalt-makadám réteggel m2-ként 14 koronáért; szegély, budapesti keramitkövekből, folyóm. 2 koronáért, 25 évi jótállás mellett; a kereseti összeg 20 félévi részletben, 4 1/2% kamattal fizetendő. A társaság 25 évi ingyenes jótállást vállal. E feltételek mellett kiépültek: 1895-ben a józsefvárosi Kossuth-utcza a templomtól a Bem-utczáig és a Scudier-tér; 1897-ben a belvárosi Zápolya-, a Takarékpénztárak közötti és az Erőd-utczák, valamint a Jenőherczeg-tér négy oldala; 1898-ban a józsefvárosi Preyer-utcza; 1899-ben a gyárvárosi Páva- és Bárány-utczák és a józsefvárosi indóház előtti tér. Az 1900 óta megkötött szerződésekben már az aszfaltréteg 5 cm. helyett csak 4 cm., a kereseti összeg pedig 20 helyett 50 félévi részletben, 4 helyett 5% kamattal fizetendő. Ily feltételek mellett kiépültek: 1900-ban a belvárosi Széchenyi- és Deák-utczák és a Szt.-György-tér egy része, a józsefvárosi Bem- és Gorove-utczák, az Erzsébetvárosban a Holló-utcza a Hattyú-utczáig, a Gyárvárosban pedig az Iskola- és Templom-utczáknak a fiúiskola előtti része és a „Medvé”-hez czímzett utczanyílás; 1902-ben a gyárvárosi millenniumi templom körül vezető utak. Azóta nem épült több aszfalt-makadám út s csupán a Skudier-tér rendezése alkalmából burkolták a piaczi czélokra szolgáló középső részt a gyalogjárdák módjára aszfalttal.
Keramit-kövekkel is történt kísérlet 1895-ben és pedig a „Magyar keramiai gyár r.-t”-val kötött szerződés alapján, mely szerint a gyárvárosi Háromkirály-utczát 10–12 cm. beton vagy élére állított faltégla alapra és 2–3 cm. futóhomokra 16/16/10 cm. saját termésű keramitkővel burkolja, m2-ként 15 korona 60 fillérért, a város pedig a vételárat 3 év alatt fizeti. Ugyanaz évben a Losonczy-tér négy szélső útját is keramittal kövezték, ugyanoly módon, de azzal az eltéréssel, hogy a város a kereseti összeget 20 félév alatt 4 3/4% kamat mellett fizeti. A társaság 10 évi ingyenes jótállást vállalt, azontúl pedig m2-ként 50 fillérért. De a város a fenntartást magára vállalta, illetőleg esetről-esetre pótoltatja a hiányt.
145Hengerelt utak. A várművek lebontásával, az újból felhasználható téglákon kívül, nagy mennyiségű törmelék is maradt, mely útalapozásra kiválóan alkalmasnak bizonyult. A gondosan előállított útalapszekrényt 15–18 cm. vastagon ez anyaggal kirakva és apróbb törmelékkel kiékelve, hengereléssel ellentálló útalap keletkezett, mely fölé 12–15 cm. vastagságban zúzott bazaltot terítettek és gőzhengerrel tömörítettek. Midőn azután a vártörmelékkel való alapozás sikerült, rövid időn belül kiépítették a hátralévő összes törvényhatósági utakat és egy m2 hengerelt utat 3 kor. 40 f. – 4 kor. 20 fillérnyi költséggel tudtak így előállítani. Egyébként pedig különösen bazaltkoczka- és félkoczka- utak lesznek előállítandók, mert a terméskőburkolatokon való közlekedés, az útfelületek egyenetlensége miatt, már nem elégíti ki az igényeket.
Utczák és terek burkolása az 1885–1909. években:
A burkolat minősége
|
Felhasznált anyag
|
Burkolati felület
|
Anyag- és munkaköltség
| ||
darab
|
m2
|
m2
|
összesen
|
egy m2-re
| |
korona
| |||||
Koczkakő
|
3,379.426
|
–
|
145.964
|
1,526.245
|
10.45
|
Félkoczkakő
|
993.926
|
–
|
38.259
|
276.668
|
8.–
|
Terméskő
|
–
|
45.052
|
256.797
|
1,283.985
|
5.–
|
Hengerelt
|
–
|
Kavics 14.012
|
96.455
|
323.818
|
3.40
|
Asphalt-macadam
|
–
|
–
|
38.358
|
566.123
|
14.80
|
Keramit
|
–
|
–
|
4.507
|
68.936
|
15.60
|
Összesen
|
4,373.352
|
59.064
|
580.350
|
4,045.775
|
6,9
|
