Alapok és üzemek költségvetései
Alapok és üzemek költségvetései
Azonkívül – a minek 1885-ben alig találjuk nyomát – a város 1912. évi adminisztrácziójáról és üzemkezeléséről még a következő költségvetések tanuskodnak: a szegényalap költségvetése 91.783 korona, a Gizella árvaházi alapé 54.155, a polgári menházalapé 87.661, a tisztviselői nyugdíjalapé 91.659, az Erzsébet női segályalapé 3095, a törvényhatósági útalapé 91.197, a városi villanytelep 93.573, a villamos városi vasúté 706.499, a városi légszeszgyáré 325.803, a városi téglagyáré 105.190, a városi zálogházé 32.908, együtt 2,529.523 K további költségvetés.
A városi igazgatás jelenlegi működési körének és a háztartási viszonyok jellemzéséhez tartozik, hogy az utolsó 3–4 évben a város első ízben 3 millió és 1910-ben 10 millió koronás beruházási kölcsönt vett fel és azok terhére történtek a katonai pótépítkezések, a vízerő műépítése, megkezdte az általános csatornázást, folyamatba helyezte a vízvezetéket és felépítette a kath. gimnáziumot s ezekre 1910-ben 6 millió koronát fordított.
Részletek a Liget-útról.
Részletek a Liget-útról.
A polgári menház palotája.
A millenniumi templom.
A református egyház palotája.
149A várostól külön kezelt alapok 1910. év végén a következők voltak: I. Emberbaráti alapok, vagyis a házi pénztárnál szoros kapcsolatban levő s részben abból dotált fentebb említett szegényalap 135.989 korona, Gizella árvaházi alap 295.112, polgári menházalap 643.015, Erzsébet női segélyalap 14.536 és nyugdíjalap 429.439, együtt tehát 1,518.091 korona és az átruházott kezelésben levő 19 egyéb emberbaráti alap 1,022.077, összesen tehát 2,540.168 korona. II. Közművelődési alapok: 23 különféle alap 812.200 korona. III. Vegyes alapok: öt átruházott kezelésben levő alap 62.432 K. Az összes alapok 1910-ben tehát 3,414.800 koronára rúgtak.
