Terménykereskedés.
Terménykereskedés.
Mint már fentebb említettük, a vármegyében a mezőgazdasági termékekkel való kereskedés igen élénk és ezek között is a gabona az első helyen áll. Az 1910. évben Torontálban búzával be volt vetve 601.286 k. hold, de csak 591.487 k. hold került learatásra. Termett összesen 4,752.359 q s átlag holdanként 8.03 q. Az átlagos súly hl.-ként 76 kg. A nagybecskereki piaczon legmagasabb volt a búza ára január–februárban (14 K mm.-ként) és legalacsonyabb julius–augusztusban (8.70 K). – Rozs összesen termett 71.641 q, az átlagos termés 7.31 q. Kétszeres (búza és rozs) termett 15.354 q, az átlag 7.95 q. A legmagasabb ár februárban 9.30 K és a legalacsonyabb juliusban 5.50 K. – Az árpa összes termése 225.847 q, az átlag 6.55 q. Az ár legmagasabb februárban (6.80 K) és legalacsonyabb juliusban (5.10 K). – Zab termett összesen 432.299 q, átlag 6.50 q. A legnagyobb ár szeptember–novemberben 7.50 K, a legkisebb juniusban 5.50 K. – Tengeri termett összesen 6,290.625 q, átlag 14.61 q. A legmagasabb ár volt februárban 5.75 K és a legalacsonyabb októberben 4. – K, mert a kedvező termés az árakat igen lenyomta.
A hüvelyesekkel való kereskedésnél a legfontosabb a bab, melyből kb. 50.000 q volt a termés. A lencse jelentéktelen, a borsó sem sokkal több; mindössze kb. 3000 q termett, a mely még a helyi szükségletre sem volt elég. Ellenben a kender- és len-kereskedés a termelésnek megfelelően jövedelmező. Kenderrel be volt vetve 3242 k. hold, lennel 674 k. hold. A termés eredménye a kendernél 10.144 q mag és 21.485 q fonál, a lennél 1788 q mag és 4844 q fonál. Az átlagos termés holdanként 3.13 q mag és 6.63 q fonál. A legnagyobb kendertermelést a gróf Csekonics-féle uradalomban találjuk, a hol 1007 k. hold volt kenderrel bevetve és a nyerstermés 45.54 q volt holdanként. A kendert a Szegedi Kenderfonógyár r.-t. csőszteleki telepén készítik ki s a gyár q-ként 5 K 70 fillért fizet. A czukorrépa-termelés, mióta a nagybecskereki czukorgyárat felállították, szintén föllendült. 1910-ben be volt vetve 2351 k. hold, melyen összesen 366.350 q termett s az átlagos termés 155.83 q volt. Komlóval be volt vetve 14 k. hold s az átlagos termés 3 q, melynek ára 165 K, 200 K és 280 K között váltakozott. Rizst a gróf Karátsonyi uradalomban termelnek 318 k. holdon, melynek átlagos termése 7–8 és 12–14 q között váltakozik. Bár semmivel sem rosszabb, mint az olasz rizs, annál mégis tetemesen olcsóbb. Métermázsánként az I. oszt. 44, a II. 26 és a III. oszt. 24 koronába kerül. Dohányt 2673 k. holdon termesztenek és a termett dohány 13.031 q, melyet 507.444 K 33 fillérért váltottak be.
A gyümölcs- és diszfákkal, továbbá virágokkal való kereskedés tekintélyes, mert a kereslet évről-évre növekszik. A konyhakertészeti termények forgalma az időjárástól függ. A zöldség és káposztapiacz főként Nagybecskereken forgalmas, a hol valóságos hegyeket raknak őszszel e terményekből. A burgonya-termés 1910-ben 709.739 q volt s a holdankénti átlagos termés 52.63 q. A gyümölcs nem elegendő a helyi fogyasztás fedezésére és így nagymennyiségű almát, körtét és szilvát szállítanak be Krassó-Szörényből és Szlavóniából.
