Abafi (Aigner) Lajos.
Abafi (Aigner) Lajos.
Abafi (Aigner) Lajos könyvkereskedő, kiadó, irodalomtörténetíró és esztetikus, szül. 1840 február 11-én Nagyjécsán. Kereskedelmi iskolai és gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a könyvkereskedői pályára lépett és 1868-ban Rautmannal szövetkezve, majd egy év mulva önállóan, könyvkereskedést nyitott. Ez időben már irodalmi működése révén is szép nevet vívott ki magának irodalomtörténeti, könyvészeti, kritikai, régészeti czikkei sűrűn jelentek meg a korabéli folyóiratokban. A ballada és románcz története és elmélete czímű értekezése a Kisfaludy-társaság pályázatán dícséretet nyert. Ugyancsak e társaság űlésein olvasta fel Két magyar népballadáról és A halhatatlanság eszméje a népköltészetben czímű jeles értekezéseit. A német folyóiratokban számos magyar költemény sikerült fordítását közölte és nagy hozzáértéssel ismertette meg a külföldet a magyar költőkkel. Irodalmi érdemeiért a Petőfi-társaság 1876-ban már megalakulásakor tagjául választotta és székét »Mikes Kelemen ismeretlen levelei« értekezésével foglalta el. Számos irodalomtörténeti és könyvészeti lapnak szerkesztője és kiadójaként is igen hasznos és tudományos nyomokat hagyó munkásságot fejtett ki. E szakbeli működését a Magyar könyvészet czímű vállalattal kezdte meg. (1869–70.) Ezt követték 1875-ben a Magyar könyvesház, melyből 140 füzet jelent meg, majd a Nemzeti könyvtár czímű vállalata (1878.) 42 kötetben. 1876-ban átvette a Figyelő czimű irodalomtörténeti és esztetikai folyóirat szerkesztését, mely sokáig hézagot pótolt. 1884-ben megalapította a Hazánk czímű történelmi folyóiratot, melyből 11 kötet jelent meg. 1878-ban elnöke lett az általa alakított Országos Magyar Könyvkereskedők Egyletének, melynek Corvina czímű közlönyébe, annak szerkesztőjeként, számos könyvkereskedelmi történeti czikket írt. Később üzletét feladván, a rovartannal kezdett foglalkozni. Megalapította a Rovartani Lapok czímű havi közlönyt. Mély és beható kutatásainak eredménye e téren a Lepkészet története Magyarországon czímű munkája, mely e nemben alapvető mű. Meghalt 1909 június 19.
Az emlitetteken kivül önálló művei: Über ungarische Volkspoesie. – Az elegiáról, Pest, 1869. Koszoruzott pályamű. – A magyar népdalról. Pest, 1872. – Ungarische Volksdichtungen. Budapest, 1873. – Mikes Kelemen. Budapest, 1878. – Kazinczy Ferencz mint szabadkőműves. – Petöfi’s poetische Werke, Budapest, 1880–83., két kötet. – Magyarország lepkéi. U. o. 1907.
Abafi Lajos szülőháza Nagyjécsán.
