Mihalovics József.
Mihalovics József.
Mihalovics József, zágrábi biboros-érsek, szül. Torontáltordán. A gimnáziumot Temesvárt és Szegeden, a theológiát Temesvárott végezte. 1836-ban misés pappá szenteltetvén, Temesvárott belvárosi segédlelkész lett és mint ilyen, az illyr ajkú fegyenczek lelkiüdvére tartott reggeli oltárbeszédeivel, nagy humanizmusának adta tanújelét. Lonovics csanádi püspöktől maga mellé hívatván, 15 évig szolgálta a püspököt, egymásután emelkedvén, míg 1841-ben titkár, szentszéki ülnök, majd iroda-igazgató lett. Ez időben elkísérte püspökét külföldi utazásaira, résztvett annak titkáraként három országgyűlésen, a mi szónoki tehetségének és magasabb egyházi és politikai látókörének kifejlődésére nagy hatással volt. 1848-ben 285Ferdinánd király kanonoknak nevezte ki. A szabadságharcz alatt, a magyar kormánytól kinevezett püspöki másodhelyettesként teljesítette kötelességét. A fegyverletétel után elfogták és vagyonának és hivatalának elvesztése mellett négy évi várfogságra ítélték. 1852-ben kegyelmet nyervén, a kormány rendeletére Tordán lett segédlelkész, honnan 1855-ben Németbesenyőre plebános-helyettesnek, 4 év mulva esperesnek és tanfelügyelőnek nevezte ki Csanády Sándor püspök. 1861-ben Temesvár városa lelkészének, majd képviselőjének választotta meg. Ez időtől kezdve nagy tevékenységet fejtett ki és élénk részt vett a város egyházi, köz- és kultúrális ügyeiben. Különösen a magyar közoktatás terén vannak nagy érdemei, melyek elismeréséül 1870-ben ő felsége dalmi püspökké, majd ugyanez év június havában zágrábi érsekké nevezte ki. 1868-ban a Lipót-rend, 1877-ben a Szt. István-rend nagykeresztjével tüntette ki és valóságos belső titkos tanácsossá tette meg. 50 éves papi jubileuma alkalmával igen kegyes kézirattal fejezte ki néki a király elismerését. Meghalt 1891 február 18. – Számos egyházi és országgyűlési beszédet tartott, melyek a korabeli lapokban jelentek meg.
Mihalovics József.
