Tallián Béla.
Tallián Béla.
Tallián Béla báró v. b. t. t., ny. miniszter, törökbecsei nagybirtokos, sz. 1851-ben. Középiskolái elvégzése után 1873-ban tett áll. tudományi államvizsgát. A közigazgatási pályára lépett s 1879-ig működött a törökkanizsai járásban, 1877-ben koronás arany érdemkeresztet kapott, 1880-ban alispánná választották és így folytatta tevékenységét; 1886-ban Somogy, 1892-ben Békés és Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki s ettől a méltóságtól (Csongrádtól) 1894-ben mentették fel, a mikor a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki a király. Közben Békés területén kormánybiztos volt az agrárszocziálizmus bajainak orvoslására. Huszonötéves szolgálata alkalmából vármegyéje és Gyula városa nagy ovácziókat rendezett tiszteletére. A Házba 1896-ban választották meg először, szabadelvű programmal; a Háznak alelnöke volt Bánffy bukásától, miniszteri kinevezéséig, 1901 óta v. b. t. t., 1902-ben kapta a Takova-rendet, mikor a szerb kongresszus kir. biztosa volt. 1903 november 3-án a Tisza kormányában földmívelésügyi miniszteri tárczát vállalt, 1905 óta Törökkanizsa országgyűlési követe. Az 1905-i választások után a szabadelvű párt elnöki állásra jelölte. Később az alkotmány, majd a munkapárt tagja lett. Hosszú tevékenységét a vízügyek terén kifejtett kiváló munkásság jellemzi. Igen nagy része van a Balaton, Dráva, Tisza-szabályozás munkálataiban, minisztersége alatt tárgyaltatta le a Rába-szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. 1911-ben bárói rangot nyert.
Báró Tallián Béla.
