Téry Ödön.
Téry Ödön.
Téry Ödön, egyetemes orvostudor, műtősebész, képesített egészségtan-tanár, belügyminiszteri osztálytanácsos, közegészségügyi főfelügyelő, kiváló turista, amatőr fotografus és turisztikai író, szül. 1856-ban, Óbébán. 1878–79. tanévben Fodor József tanár, közegészségi tanintézetében gyakornokként, 1879–80. tanévben Kovács József tanár mellett műtőnövendékként működött, majd 1880 november 28-tól 1884 április közepéig Selmeczbányán bányászorvos volt. E minőségében a pénzügyminiszterium megbízásából, 1883-ban, a bányák és kohók, nemkülönben a dohánygyárak egészségügyi viszonyainak tanulmányozása czéljából Németországban tanulmányutat tett. 1884 május havában a belügyminiszterium egészségügyi osztályába fogalmazósegéddé neveztetett ki, majd 1887-ben fogalmazóvá, 1890-ben közegészségügyi felügyelővé, 1906-ban pedig közegészségügyi főfelügyelővé lépett elő. 1900-ban mint osztálytanácsost, osztályvezetőséggel 298bízták meg. Számos kiküldetésben részesült, különösen fertőzőbetegségek felléptekor, így a többek között 1892 végén a Torontálban fellépett kolera leküzdésére. Miniszteri megbízásból beutazta a hazai fürdőhelyeket, de járt több ízben külföldön is. 1903-ban az Ostendében, 1907-ben a Frankfurt a M.-ban tartott mentőügyi kongresszusokon kormányképviselőként vett részt. Az Orsz. Közegészségi Egyesület egyik alapítója s annak első életéveiben egyik titkára s az Egészségügyi Egyesületi Közlöny egyik szerkesztője volt. Rendkívüli érdemeket szerzett azonban a magyar turista-ügy feljesztése körül. 1882-ben alapította Selmeczbányán a Magyarországi Kárpát-Egyesület Szitnya-Osztályát, majd 1885-ben egyik rendezője volt az országos kiállítás turista-osztályának. 1888 végén megalapította a M. K. E. budapesti osztályát s tevékeny részt vett az ez által 1890-ben rendezett első magyar amatőrfotografus-kiállítás rendezésében. 1891-ben a M. K. E. budapesti osztályát feloszlatván, megalapította a Magyar Turista Egyesületet is, melynek ügyvivő-alelnöke, majd elnöke volt, míglen 1910-ben az elnökségtől visszavonulván, az egyesület díszelnökévé választotta. A Magyar Turista Egyesület felvirágozása is az ő érdeme. Az ő buzgólkodásának eredménye az egyesűlet dobogókői telepe (a Báró Eötvös Loránd menház) a Pilis hegységben és a Magas Tátra Öt-tó katlanában (2019 m. tengerszín feletti magasságban) álló menedékház. Ő vetette fel a Gerlachfalvi csúcs (2663 méter, Magyarország legmagasabb hegycsúcsa) tetejére a Budapesti-ház, meteorológia megfigyelővel berendezett menedékház létesítésének eszméjét, melyet azonban sajnos – már nem valósíthatott meg. A turisztika ügyét nemcsak tettel, hanem tollal is buzgón szolgálta, számos élénk, ügyes tollal megírt, érdekes czikket közölt a lapokban. Érdemeit a Magyar Turista Egyesület azzal jutalmazta, hogy a Magas Tátra Öt-tó katlanába épített menedékházát róla nevezte el. Az 1896-ik ezredéves kiállítás turista- és amatőrfotografus-osztályának biztosa és jurytagja volt. A Siebenbürgische Karpathen Verein, a Felkai Tátra Egylet és a Magyar Tanítók Turista Egyesületének tiszteletbeli tagja volt.
Az Orvosi Hetilapban, a Vasárnapi Ujságban, a Vadász- és Versenylapban, a Selmeczbányai Hiradóban, a Szepesi Hirnökben, a Fővárosi Lapokban, a Szontágh Miklóstól szerkesztett Tátravidékben s más lapokban megjelent számos czikkén és közleményén kívül, az általa alapított Turisták Lapját 1889-től 1910-ig szerkesztette.
Téry Ödön dr.
