Kulturnövények.
Kulturnövények.
A kultúrnövények termelési arányánál, mint már a vetésforgóknál említettem, a búza és a tengeri játszák a főszerepet, de azért ezeket ma már korántsem termesztik oly arányokban, mint hajdan. Régebben akárhány gazda volt, ki háromszor is vetett egymásután búzát, az pedig általános szokás volt, kétszer búzát, azután pedig tengerit vetni. Manapság, miként a vetésforgóknál már említettem, a különböző gazdaságok belterjességük mértéke szerint, szántóföldjeiknek 30–50%-án termelnek búzát, a többi területen pedig repczét, dohányt, kendert, lent, zabot, árpát (őszit és tavaszit), rozsot (végtelenül kis területen), czukorrépát, luczernát, mohart és más takarmánynövényeket és a legnagyobb 224arányban tengerit. A búza és a tengeri vetésének még manapság is nagy aránya azonban a közel jövőben önmagától meg fog szünni. E változást a nagybecskereki czukorgyár fogja előidézni, melyet a megyei gazdasági egyesület hosszú és fárasztó munka után, 1910-ben alapított. E gyárnak ez évben van az első campagne-ja és remélhető, hogy az egész vármegye mezőgazdasági kultúráját egy csapásra át fogja alakítani, és még jobban reá fogja terelni a már most is belterjesen gazdálkodó birtokosainkat a teljesen belterjes gazdasági üzemre. E czukorgyáron kívül vannak más gazdasági mellékiparágak is a vármegyében. Így sok gazdaságnak van mezőgazdasági szeszgyára, a zsombolyai uradalomnak kenderkikészítő telepe; ezeken felül most van alakulóban a gazdasági egyesület támogatása mellett egy kenderkikészítő szövetkezet, egy önálló szövetkezeti kenderáztató pedig, melyet szintén a gazdasági egyesület alapított, már évek óta működésben van. Mindez ipartelepek és más konjukturák, máris sok területet vonnak el a kukoricza- és a búzatermeléstől, ez azonban a jövőben hatványozottan emelkedni fog.
A régebben tengeri vetésre szánt földekből hatalmas területeket sajátított ki uradalmainknak manap már virágzó állattenyésztése is, melynek részletes méltatásába azért nem bocsájtkozom, mert hisz az olvasó a birtokosok gazdaságainak ismertetésénél erre vonatkozólag teljes felvilágosítást talál. Állattenyésztésünk felvirágzásának egyik hatalmas eszközeként szerepelt az, hogy ebben a mi nagy szárazságú megyénkben a luczerna oly kitünően díszlik. Még a legszárazabb években is 3-szor megkaszálható, csapadékdús években azonban 5 kaszálást is megad, s e mellett egy jól sikerült luczernás 7–10 évig is eltart. Egy másik tipikus takarmánynövényünk a mohar, mely a szárazsággal bizonyos határig szintén daczolni tud; ez lótakarmányként játszik nevezetes szerepet. Ujabb lendületet fog adni virágzó állattenyésztésünknek a fentebb említett nagybecskereki czukorgyár, a mennyiben a 40–50% répaszelet, melyet a répatermelő gazdák a gyártól visszakapnak, olcsó és kitünő téli takarmányt szolgáltat. A helyzet tehát, melylyel állattenyésztésünk mindig jobban fejleszthető, megvan. A virágzó állattenyésztéssel pedig a virágzó mezőgazdaság karöltve jár.
