Nagy és középbirtokosoknál.
Nagy és középbirtokosoknál.
Manapság már elmondhatjuk, hogy uradalmainknak és középbirtokosainknak a gazdálkodási rendszere, helyi viszonyaink mérlegelése mellett, a kor színvonalán áll. E tekintetben óriási fejlődést mutat az utolsó hat év. Míg ugyanis az O. M. G. E. kiadásában 1907-ben megjelent »Torontál vármegye gazdasági viszonyai és gazdálkodási rendszerei« czímű munkámban uradalmaink és középbirtokosaink gazdálkodási rendszereiben számos hibára mutattam reá, addig ma már óriási haladásról s a viszonyokhoz mért belterjes gazdálkodásról beszélhetünk.
Hogy hű képét adjam a vármegyebeli birtokosok gazdálkodási rendszereinek, az alábbiakban szűk keretek között jellemezve nagy és középbirtokosainknak legjelentékenyebbjeit fel fogom sorolni és az egyöntetűség kedvéért néhány kisbirtokos gazdaságára vonatkozó adatokat is közölni fogok.
Gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalma. Ez az uradalom nem csupán kiterjedésének nagyságával imponál, hanem egész gazdálkodási rendszerével is, és nem csupán vármegyénkben vezet gazdálkodásának belterjességével és tökéletes reálitásával, hanem az egész ország legjelentékenyebb uradalmai között is egyik vezető helyen áll. Ép ezért majd minden évben a tanulmányúton levő hazai és külföldi társaságok egész sokasága szokta felkeresni, ezenfelül pedig mindazokon a kiállításokon, melyeken részt vesz, a legelső kitüntetéseket nyerte el. Igy többek között a legutolsó 1909. évi budapesti országos tenyészállatkiállításon következő díjakat nyerte: 1. Az Esterházy Miklós Móricz gróftól adományozott tiszteletdíjat ama tenyésztő számára, a ki a legtökéletesebb eredményt tudja felmutatni, legalább négy nemzedéken át Magyarországon tenyésztett tejelőfajta tenyészetében. Díj 1000 K. (Műtárgy: 1. álló óra) Kiállítva: 12 drb. tehén, 4 szopós borjúval. 2. I. Csoportban. Magyar fajta szarvasmarha, a) Alföldi jelleg (nagytenyésztők részére József főherczeg tiszteletdíja. Az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 1000 K. (Műtárgy: 1 hármas kutya-csoport). Kiállítva 2 öreg bika, 1 három éves bika, 12 tehén, 4 négy éves üsző; a tehenek alatt 4 szopós borjú. 3. Földmívelési miniszter díja: c) Bivalyok: I. bikadíj (300 koronás műtárgy). Kiállítva 1 három éves bika: 12 tehén, 8 szopós borjúval. 4. V. Tájfajta szarvasmarha. Gróf Wenkheim Géza tiszteletdíja az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 1000 K. (Műtárgy: »Az arató« kép). Kiállítva: 12 drb. tehén, 4 szopós borjúval. 5. Juhkiállítás. III. Angol húsjuhok és keresztezések. Dreher Antal tiszteletdíja, az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 500 K. (Műtárgy). Kiállítva: 10 öreg, 10 két éves czigája hampshire-anya, 10 szopós báránynyal. 6. Sertéskiállítás. I. csoport: Hazai kondor. A földmívelési miniszter tiszteletdíjai: III-ik kandíj (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 6 két éves, 6 egy éves kan. I-ső koczadíj. (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 16 két éves kocza. II. csoport. Húsfajta sertés. A földmivelési miniszter tiszteletdíja: I-ső koczadíj (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 1 három éves kan, 5 egy éves kan, 6 öreg kocza, 4 egy éves kocza.
A birtok nagysága az enyingi (Veszprém) 5177.5 kat. holdon kívül 38.902.6 kat. hold. Ebből: kert és beltelek 732.4, szántóföld 32.486, kaszáló 827.4, legelő 2097.5, erdő 945.6, szőlő 2.2, nádas 35, adó alá nem eső utak, árkok 1786 kat. hold.* A talaj mélymívelése két garnitura Fowler 2 géprendszerű gőzekével és az E: M. G. G. r.-t.-tól beszerzett egy géprendszerű garniturával történik. Van ezenkívül 20 db 8 és 9 HP gőzcséplőkészlet és 22 aratógép.
A többi terület az uradalom munkásainak részes mívelésre van kiadva, 2380 kat. hold pedig ugyanazoknak örök áron eladatott
Növénytermesztése az őszi és tavaszi gabonaféléken felül kiterjed: a czukorrépa termesztésére (1200 kat. hold), a kendertermesztésre (1082.2 kat. hold, mely az uradalom kenderkikészítő telepén nyer feldolgozást), lenre (300 kat. hold), dohányra (449 k. hold), repczére és takarmányfélékre (tök, répa, zabos bükköny, vörös here, luczerna, baltaczim, mohar és csalamádé); a takarmánytermesztésre fordított terület összesen mintegy 5000 hold, a természetes és mesterséges kaszálókon és legelőkön felül. Az uradalom 6-os és 10-es forgókkal van kezelve. A luczerna forgón kívül vettetik. A trágyázás tengeri, czukorrépa és kender alá történik. A talajelőkészítés a most említett növények alá tarló hántásból és mély gőzeke-szántásból áll. A takarmányföldek alá csak mély gőzekeszántásból áll a talajelőkészítés. Búzát 2 vagy 3 szántásba vetnek, kapásnövény után egy szántásba. Tiz éves átlagtermése őszi búzából: 9.57; árpából: 11.91; zabból 11.53 q; dohányból 6 q; szálkender 35.11 q; kendermag 2.40 q; luczernamag 1.64 q. Az 1911. száraz év átlagtermése a következő volt: őszi buza 10.50 q; árpából 11 q; zabból 12 q; 1910. évben szemes tengeriből 12 q; dohány 6 q; kender 40.6 q; kendermag 3 q; czukorrépa 190 q; luczernamag 2 q.
Az uradalom állattenyésztéséből első helyen említendő a nagyszabású, gyönyörű tehenészet. Ez áll: berni, fryburgi, simmenthali és bonyhádi tenyészetből, allgaui tenyészetből és különböző keresztezésekből (összes létszám 3794 drb.) Az e tenyészetekből nyert tejet az uradalom Temesvárott, (ab Zsombolya 17 fillér), Nagybecskereken házhozszállítva (átlag) 22 fillér) és Zsombolyán értékesíti nyerstejként, kisrészben pedig vajjá (naponta 10–24 kg. 212dolgozza fel. A fejős tehén létszám 627 drb., s ezek után a napi fejési átlag: 4184 liter. A magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 1524 drb.) A tenyészbika 134 és a bivaly 319. A lótenyésztés iránya: angol félvértenyésztés és Nonius igásló tenyésztés. Az összes létszám 672 drb. Nevezetesebb anyakanczák: Sister; Menyecske, apja Harmatos; anyja Jung Praesident; Trilby (saját nevelés), apja Sorrento, anyja Jung Tündér; Jung Sister, apja Fenrother, anyja Sister; Menyasszony, apja Fenrother, anyja J. Margery. Nevezetesebb mének: Papyrus Angolországból importált. Mogyoró saját nevelés, apja Fenrother, anyja Marmosette. A sertéstenyésztés tisztavérű mangalacza és jorkshirei tenyésztésből és ezeknek keresztezéseiből áll. A sertésállomány: 3789. A juhászat rambouilette fésűs tenyésztésből, továbbá Raczka és Hampshire down keresztezésekből és tisztavérü Raczka tenyésztésből áll. A juhállomány 4829. A tenyésztéseken kívül nagyszabású hízlalást is végez az uradalom. Évenként mintegy 400 drb. tarka és magyar szarvasmarhát állit hízóba.
Van az uradalomban öt gazdasági malom; egy villamos, 3 gőz és egy benzinmotoros erőre, 10 kővel. Van egy villamos központi-telep, mely a gazdasági gépműhelyeknek, három tehenészetnek, egy jéggyárnak, fürészelőnek és kőtörőnek s a kovácsműhelyeknek szolgáltatja az áramot. Az uradalmat 60 km. hosszu mezei vasút hálózza át.
Gróf Karátsonyi Jenő bánlaki hitbizományi uradalma 17.000 hold. A mélymívelést 1 drb. Fowler-féle 2-es géprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom legnagyobb része 500–1500 holdas részletekben bérbe van adva. A házi kezelésben levő terület növénytermesztéséből, az őszi és tavaszi gabonaféléken és a takarmánytermesztésen kívül, megemlítendő a cukorrépa termelés (400 hold) és a rizs termelés (300 hold), a rizs az uradalom rizshántoló telepen nyer feldolgozást. A rizstelepen 280 holdas tóban haltenyésztés van. Az uradalom állattenyésztésében a tehenészet létszáma 50 drb. A tejet Temesvárott és Détán értékesítik, literenkint 17 fillérét. Magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 900 drb.) A félvér lótenyésztés (létszám 264 drb.) A mangalicza sertéstenyésztés (létszám 2600 drb.) Hazai fésűs gyapjas juhászat (3000 drb.) Öszvértenyésztés is van. Az uradalomnak van egy szeszgyára s ezzel kapcsolatosban hízlalás. Az 1911. évi átlagtermelés volt őszi búzából: 10.26 q; árpából 9.56 q; zabból 11.50 q; czukorrépából 120 q. A 10 éves átlagtermés őszi búzából 10 q; árpából 9 q; zabból 11 q; szemes-tengeriből 10 q.
Gróf Harnoncourt Félixné örökösei ecsehidai uradalma. A birtok nagysága 21.634 kat. hold. Az uradalomban a mélyszántást a nagybecskerek vidéki gőzeke-szövetkezet teljesíti. Az uradalom legnagyobb részben parasztgazdáknak van bérbe adva, csak mintegy 5000 holdat kezelnek házilag, melyből 1366 hold mesterséges halastó (1400 q évi haltermeléssel). A gabona és takarmánynövényeken kívül 200 hold czukorrépát termel. Az uradalom állattenyésztésébűl híres az angol félvér lótenyésztés, a mangalicza sertéstenyésztés és a juhtenyésztés, mely merinó (létszám 2008 darab), rambouillette (létszám 1756 drb,) továbbá a raczka és hampshiredown tenyésztésből áll. Nagy nevezetessége az uradalomnak a halastó. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 9.85 q; árpából 10.57 q; zabból 8.92 q; 1910. évben szemes tengeriből 14.20 q.
Zurló San Marco herczegné, szül. Nákó Miléva nagykomlósi uradalma. A birtok nagysága 12.000 kat. hold. Az uradalomban a mélymívelést két garnitura Fowler-féle gőzeke teljesíti. Állattenyésztéséből említésre méltó a Nonius lótenyésztés (állomány 230), a simmenthali tehenészet (vajkészítésre alapítva), a mangalicza sertéstenyésztés és a rambouillette juhtenyésztés. Nagy hírnévnek örvend az uradalom nagyszabású gyümölcskertészete, mely évenként kb. 20.000 kor. forgalmat ad és a pulykatenyésztés, melynek évi forgalma kb. 4000 kor. 1911. évi átlagtermése volt: repcze 10 q; őszi búza 13 q; árpa 13 q; zab 14 q; rozs 12 q; 1910. évben szemes tengeriből 25 q. A 10 éves átlagtermés pedig volt: őszi búzából 10.67 q; árpából 11.72 q; zabból 9.50 q; szemes tengeriből 14. q. Az uradalom 200 kat. hold czukorrépát termel, de számításba van véve ennek sokkalta nagyobb arányú termelése. Cziroktermelése is van 160 kat. holdon.
Gróf Nákó Sándor nagyszentmiklósi uradalma. A birtok nagysága: 8000 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler-féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Állattenyésztéséből felemlítendő a gyönyörű tehenészet (létszám: 2000 drb.), az angol telivér és Dőry-féle angol félvérménes (létszám: 300 drb.) és a mangalicza, yorkshirei és berkshirei sertéstenyésztés, összesen 300 drb. koczával. Az uradalmat szabad-gazdálkodással igen intenziven kezelik 25 % czukorrépa termesztéssel. Évenként 400 drb. tarka szarvasmarhát hízlal, a tehenészet tejét pedig a szegedi tejcsarnokban értékesíti. 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 11.85 q; árpából 13.64 q; zabból 13.87 q; (1910-ben) szemes tengeriből 16.80 q. A 10 éves átlag pedig a következő volt. Őszi búzából 10.14 q; árpából 11.68 q; zabból 11.42 q; szemes tengeriből 14.72 q.
Báró Gerliczy Ferencz deszki uradalma. A birtok nagysága: 8500 kat. hold. A mélymívelést a Fowler-féle 2-es géprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom állattenyésztéséből felemlítendő az angol félvér ménes (létszám 238 drb.), a tehenészet, mely után a tej Szegeden házhoz szállítva értékesíttetik, (szarvasmarhaállománya 860 drb.), a Lovassy-féle mangalicza sertéstenyésztés (létszám 602 drb.) és a magyar fésűs juhászat (létszám 3500 drb.) Méhészettel is foglalkozik és a mézet Szegeden értékesíti. Az uradalom 500 kat. holdon czukorrépát termel. Az 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 10 q; árpából 5 q; zabból 5 q; 1910-ben szemestengeriből 12 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 10 q; árpából 5 q; zabból 5 q; szemes tengeriből 12 q. Az uradalomnak 6 drb. 10 lóerejű gőzcséplőkészlete van és 10 kévekötő-aratógépe.
Lederer Arthur és Károly csókai uradalma. A birtok nagysága: 9500 kat. hold és 2000 kat. hold bérlet. A mélymívelést két garnitura Fowler-féle két géprendszerű gőzeke teljesíti. Egyike a vármegye legbelterjesebben mívelt s a legreálisabban kezelt uradalmainak, szabadgazdálkodásra alapítva, nagy arányú (600 kat. hold) czukorrépa és 200 kat. hold hagymatermeléssel és nagy kiterjedésű (300 kat. hold) szőlőkultúrával. Termel még 200 holdon dohányt, 100 holdon lent és kendert, 100 holdon czirokot, 100 holdon dinnyét, 30 holdon uborkát 213és 15 holdon paradicsomot. Az uradalomnak 4 szeszgyára van, melyek évenként 700–800 drb. szarvasmarha hízlalásával vannak összekapcsolva. Állattenyésztést nem űz, egyedül csupán a szükséglet előállítására muraközi és belga keresztezésű igás ménest tart fenn. Az 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 13.50 q; árpából 7.50 q; zabból 9 q; 1910-ben szemes tengeriből 26 q; 20 éves átlagtermése pedig a következű volt: őszi búzából 11.50 q; árpából 7.50 q; zabból 7.50 q; szemes-tengeriből 15 q. Van 8 drb. 10 lóerejű gőzcséplőkészlete és 30 kévekötő-aratógépe, 16 km. gazdasági vasutja, villamostelepe, hűtőháza, nagy borháza, a 3500 kat. hold kiterjedésű réti gazdaság házilag van csatornázva, három szivattyúteleppel.
Karátsonyi Andor beodrai uradalma 6980 kat. hold. Állattenyésztéséből nevezetes a magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 671 drb.), a félvér ménes, a rambouillette és raczka keresztezésű juhászat (1200 drb. anya) és a mangalicza sertéstenyésztés (230 drb. kocza). Az uradalomban belterjes czukorrépatermelés van 200 holdon. Termel lent, czirokot, velőborsót, Turkesztán, czukordinnyét és csemegeszőlőt, utóbbit 17 k. holdon.
Báró Dániel Ernő nagygáji uradalma. A birtok nagysága: 5100 kat. hold. A mélymívelést két garnitura Fowler-féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalomban szabadgazdálkodás folyik s évenként 50% kalászost, 10% kereskedelmi növényt, 20% kapást, 20% takarmányt vetnek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken felül az uradalom termel 160 holdon dohányt, 300 holdon kendert és lent, czirokot, takarmánymagvakat s 350 holdon czukorrépát. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius és muraközi ménes (állomány 470), a nyugati és magyar szarvasmarhatenyésztés (állomány 970), a mangalicza sertéstenyésztés (állomány kb. 1250 és a fésűs gyapjas juhászat (állomány 3000). Nagyarányu hízlalást is űz. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 10 q; árpából 12.50 q; zabból 10.50 q; 1910-ben szemestengeriből 16 q; czukorrépából 150 q; 10 éves átlagtermése pedig a következő volt: őszi búzából 8.20 q; árpából 11.40 q; zabból 9.70 q; szem. tengeriből 13 q.
Báró Baich Iván bocsári uradalma: 4517 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler-féle kettes géprendszerű gőzeke teljesíti. Megemlítendő az uradalomnak angol telivér és angol félvér ménese és muraközi lótenyésztése (létszám 120 drb.), a simmenthali és berni tehenészet (létszám 324 drb.) A tejet Szegeden értékesítik, ab Bocsár, literenként 15 fillérért (nyári 6 hónapon 13 fillér, téli 6 hónapon 17 fillér). Megemlítendő tovább a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 398 drb.). Az uradalmat szabadgazdálkodással kezelik. Áltlagtermése volt 1911-ben őszi búzából 10 q; árpából 8 q; zabból 8 q; 1910-ben szemes tengeriből 15 q.
Dániel László uradalma, Kanak. Nagysága: 2758 kat. hold. A mélymívelést 1 garnitura Kemna-féle kettes géprendszerű gőzeke teljesíti. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: tavasziak alá gőzekével mélyítés, ennek nagy része trágyázás alá kerül, az őszi két-három szántásba vettetik. Az uradalom szabadgazdálkodással kezeltetik s 2/5 részben őszivel, 2/5 részben tavaszival s 1/5 részben takarmánynyal van bevetve. Állattenyésztéséből megemlítendő a magyar gulya (állomány kb. 1000), a hidegvérű ménes (állomány kb. 150) és a mangalicza sertéstenyésztés. Az uradalom 1911. évi átlag termése volt: őszi búzából 7 q; árpából 10 q; zabból 11 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 7 q; zabból 10.50 q; szemes tengeriből 12 q.
Dániel Pál uradalma. Ólécz. A birtok nagysága: 2700 hold, melyen a mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. Állattenyésztése félvér lótenyésztésből (létszám 114 drb.), magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztésből (létszám 580 drb.) és mangalicza sertéstenyésztésből (létszám 120 drb.) áll. Évenként 60–70 drb. magyar marhát hízlal. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 9.75 q; árpából 4.80 q; zabból 11.50 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q; czukorrépából 140 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 9.50 q; árpából 6 q; zabból 9 q; szemes tengeriből 15 q. Czukorrépát 75 holdon termel.
Gyertyánffy László dr. uradalma. Gyér. A birtok nagysága 3500 kat. hold. A mélymívelést a gyéri gőzeke szövetkezet gőzekéje teljesíti. Az uradalmat szabadgazdálkodással kezelik s kiemelendő, hogy magnemesítéssel és vetőmagtermeléssel is foglalkozik, s hogy nemcsak kiváló növénytermesztést űz, kiterjedt czukorrépamíveléssel, hanem elsőrendű állattenyésztő is. Igy félvér lótenyésztése (55 drb. anyakancza), magyar gulyája (160 drb. tehén), mangalicza sertéstenyésztése (120 drb. kocza) s raczka juhtenyésztése (500 drb. anya) valóban elsőrendű. Az 1909.-iki országos tenyészállatkiállításon tenyészkosaival a III. díjat, mangalicza sertéseivel pedig elismerő oklevelet nyert, az 1910. évi budapesti országos tenyészállatvásáron tenyészkosai az I. díjat kapták, tenyészkoczái pedig a különböző kiállításokon mindig kitüntetésekben részesültek. Ezenfelül Gyertyánffy Lászlónénak hírneves fajbaromfitenyésztése van (emdeni liba, pekingi kacsa, mexikói és bronz-pulyka, fehér wyandotte és fehér orpington stb.). Ezideig több mint 80 drb. aranyérmet, díszoklevelet és tiszteletdíjat nyert, hazai és külföldi baromfikiállításokon. Gyertyánffy László a többek között a Campbell-féle talajmívelési móddal is kísérletezik s arra a tapasztalatra jutott, hogy a talajtömítővel kezelt talajon 3 nappal korábban beérett a búza, mint ugyan azon táblának szokásos mívelési móddal kezelt másik részén. Az uradalom 5 évenként áttrágyáztatik, s átlagtermése volt az 1911. évben őszi búzából 10.20 q; árpából 10.50 q; czukorrépából 120 q; luczernamagból 1.20 q; 1910-ben szemes tengeriből 21 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 10 q; árpából 11 q; szemes tengeriből 18 q; luczernamagból 1.80 q.
Gyertyánffy Andor gazdasága. Gyér. A birtok nagysága: 1200 kat. hold. Kiváló az 1866 óta fennálló angol félvér-ménes (létszám, a használati és igáslovakon felül, 25 drb. anyakancza és 40 csikó.) Ujabban amerikai lótenyésztése is van eladásra. Ugyancsak hírnévnek örvend a tisztavérű magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés, mely mind az 1896. évi millenáris és az 1899. évi szegedi országos kiállításon, mind sok más kiállításon is állandóan kitüntetésekben részesült (létszám 60 drb. tehén, 30 drb. növendék bika és 80 különböző korú üsző). A háztartás számára hollandi tehenészet is van, ez áll 3 tehénből napi 60 liter fejési átlaggal. Megemlítendő még a tisztavérű mangalicza sertéstenyésztés (létszám 100 drb. kocza, 12 kan, 500 malacz). A birtokon szabadgazdálkodás folyik olyképen, hogy a szántóföld 1/3 búza, 1/3 takarmány, a harmadik harmada pedig kapás, 214tavaszi kalászos, czukorrépa stb. A gazdaság átlagtermése 1911. évben következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 7 q; zabból 10 q; repczéből 7 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 8 q; árpából 10 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 16 q; repczéből 7 q. A mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti.
Jenovay Zoltán felsőittebei uradalma. A birtok nagysága 3500 kat. hold. Az uradalom állattenyésztéséből kiemelendő az erős csontú, amerikai ügető ménes (létszám 115 drb.), a magyar és nyugati szarvasmarhatenyésztés (létszám 470 drb.), a mangalicza (létszám 700 drb.) és a berkshirei (létszám 200 drb. ) sertéstenyésztés és a fésűs gyapjas juhászat (létszám 900 drb.). Az uradalom 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 9.50 q; árpából 7 q; zabból 11 q czukorrépából 180 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 9 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 16 q.
Tallián Béla törökkanizsai uradalma. A birtok nagysága 2100 kat. hold. A mélymívelést báró Baich Iván Fowler-féle gőzekéje bérszántásként teljesíti. Híres az uradalom import útján beszerzett s azután immár több generáczión át tiszta vérben tenyésztett berni tehenészete (70 drb, tehén, 80 drb. növendék), az angol félvér ménese, a fésűs gyapjas juhászata (400 drb. anyajuh, melyek után korai pecsenyebárányokat nevelnek). A tehenészetből a tejet Szegeden és Törökkanizsán értékesítik, átlag 16 fillérét. Csak azokat az üszőket nevelik fel, melyeknek anyja legalább 3200 liter tejet ad évenként. Az egész állományt évenként tuberkulinpróbának vetik alá s a legszigorúbb tenyészelvek szerint selejtezik. A növendékállatok egész nyáron át egy 10 évre bérbe vett erdélyi havasi legelőn vannak s kiváló csontozatukat nagyrészben ennek köszönhetik. A sertéstenyésztés 60 drb. mangalicza-kocza és ennek szaporulata. A sertésvész miatt most importált lengyel sertésekkel kísérletezik. Évenként 60 drb. szarvasmarhát hízlaltat, melyek részben kiselejtezett igavonó és tenyészállatokból, részben pedig e czélra – főként Dunántúlról – vásárolt állatokból kerülnek ki. A gazdasági üzem szabadgazdálkodás. A kötött fekete földnek fele őszi búzával, másik fele gőzekézett kapás- és trágyázott takarmánynövénynyel vettetik be. A lazább természetű földet, melyen egy nagyszabású faiskola is van (70 kat. hold), a következő vetésforgóval kezelik: 1. kapás trágyázva (magrépa, dohány, dinnye, nemesített korai tengeri), 2. őszi gabona, 3. tavaszi gabona. A különböző növények alá különböző a talajelőkészítési munkálat is; nevezetesen czukorrépa alá nyáron gőzekéznek és azt őszszel még egyszer sekélyen felszántják; hagyma alá szintén gőzeke dolgozik nyáron, úgy hogy őszig ez teljesen szétporlik; késő őszszel rúgós boronával és közönséges fogassal teljesen porhanyóra és simára megdolgozzák, a mi a hagymának korai kiültetésénél igen nagy előny. A magrépát az őszszel mélyen megszántott könnyebb talajon tavaszi szántásba ültetik és a szántás alkalmával, mint sok helyen a krumplit, azonnal a barázda oldalába nyomják, nehezebb talajon azonban, szántás mellőzésével, ültetőfával dolgoznak. Az ez évi takarmány répamag átlag 900 kilogramm termést adott. A takarmányrépát a franczia származású Vauriak-répából szelektálta az uradalom, mely kötött humuszdús talajokon óriási termést szokott adni. A szelektálás alkalmával nemcsak külemre, hanem czukortartalomra nézve is megvizsgálják és polarizálják az anyarépát. A magtermésből kereskedelmi forgalomba alig jut, mert az ismerős környékbeli gazdák az uradalom egész termését előre lefoglalják. A gabonafélék alá való talajelőkészítést illetőleg csak azt említem fel, hogy az uradalom talajtömörítővel is dolgozik, ezzel azonban csak a rozsnál és a dohányföldbe vetett búzánál ért el lényeges terméstöbbletet. Dohánynál néhány évig kísérletezett a tavaszi szántások elhagyásával; de a legnagyobb eredményt akkor érte el, ha az őszszel megszántott földet tavaszszal egyszer újból megszántotta, a többi szántásokat pedig fogasolással stb. helyettesítette. Szegedi rózsalevelet is termel, melyből holdankénti átlag közel 10 q. A beváltási átlagár pedig 43–45 korona. A csókai dohánybeváltó hivatal körzete részére a dohánymagot ez a gazdaság termeli. A gazdaság termelő tagja a magyar vetőmagvakat nemesítő intézetnek, mely bánáti és tiszavidéki búzát, bánáti tengerit, valamint zabot és takarmányrépát nemesít, tenyészt és hoz forgalomba. Megemlítendő még az uradalom mintaöntöző telepe, melyet a szíkes területeknek öntözés által való javítása czéljából készítettek. Halastava is van. A Köztelek 1911. évfolyamában Floderer magyaróvári vegyész részletes tanulmányt írt róla. Végül felemlítem a nagyszabású faiskolát. Ennek czélja a vidéknek leginkább megfelelő nemes gyümölcsfákat szaporítani és forgalomba hozni s községi és járási faiskolák részére megbízható vadonczokat (alanyokat) nevelni. Forgalomba hoz kipróbált fajtiszta anyafákról oltógalyakat, a leginkább bevált Coniferákat, dísz- és közönséges fákat, díszcserjéket és a legkülönbözőbb fajtájú bogyós gyümölcsöket. Habár elsősorban a vidéknek megfelelő fajtákat törekszik forgalomba hozni, állandóan figyelemmel kísér bárhol megjelenő új fajtákat, azokat kipróbálja és a mennyiben beválnak, tovább szaporítja. A faiskolának a külföldön is igen jó hírneve van, őszi és sárga baraczkfajtái Európaszerte ismeretesek és külföldi kiállításokon is kitüntetésekben részesültek. A faiskola kiterjedése 70 hold.
Schulpe Vilmos és Alfonz uradalma Törökkanizsán. A birtok nagysága: 2000 kat. hold. Az uradalom állattenyésztéséből megemlítendő a nyugati szarvasmarhatenyésztés, a mangalicza sertéstenyésztés és a fajbaromfitenyésztés. Hagymát is termel 30–35 kat. holdon. Van 16 kat. holdas halastava, melyben potykákat tenyészt és ezeket Szegeden értékesíti.
Gróf Zichy Mária Fedora és Anasztázia uradalma Torontálorosziban. Összterület: 4570 kat. hold, mely 100 hold kert és beltelek kivételével, csupa szántó. Lóheremagot 130 és dohányt 66 kat. holdon termel. Lóállománya 38, marhaállománya 277. Van gőzmalma is.
Gróf Maldeghem testvérek birtoka Törökkanizsán. Összterület 1880 kat. hold, melyből 1694 hold szántó. E birtokon nagyban termelnek hagymát, paprikát és czirokot. Van ardenni lótenyésztés, vöröstarka marhatenyésztés és mangalicza sertéstenyésztés. Halastava is van, pontytenyésztésre. Bolgárkertészet 22 holdon, mely 4400 koronát jövedelmez. 600 holdon a mélymívelést bérgőzeke végzi. A birtokot Léderer Artur és Károly bérlik.
Báró Nikolics Mihály maczedóniai uradalma. Az összterület 2632 kat. hold, melyből Winter Fülöp 2000 holdat bérel. Van mangalicza sertéstenyésztése 70 anyakoczával és annak szaporulatával. Fehér és tarka szarvasmarhaállománya közel 300 drb.
Zombori Rónay Ernő uradalma, Kiszombor. A birtok nagysága: 1750 hold. A birtok állattenyésztéséből 215megemlítendő a könnyű félvér lótenyésztés, a simmenthali és berni keresztezésű tehenészet létszám: (287 db.) A tejet a szegedi központi tejcsarnokban értékesíti. A mangalicza sertéstenyésztés (létszám: 575 drb.) és a hamshir juhászat. A talaj előkészítése őszi kalászosok alá: Takarmányfélék után két szántás, tengeri és czukorrépa után egy szántás és a szükséges fogasolás, száraz idő esetén gyűrűs hengerezés. Tavaszi kalászosok alá: tarlótörés, őszi mély szántás, tavaszszal fogasolás vagy extirpálás. Kapások alá: gabona után trágyázva lesz a tarló és rögtön alászántva és őszszel mélyen megszántva. Tavaszszal vetés előtt porhanyítás. Takarmányfélék alá: tarló trágyázva, leszántva, télen mélyszántás, tavaszszal porhanyítás. A luczernát gabona közé veti. A birtok kezelése a következő irányelvek szerint történik: 2/5 rész gabona, 2/5 rész kapásnövény (legnagyobb részben czukorrépa), 1/5 rész takarmány. A birtoknak évenként 20–25%-át trágyázzák. Van mezőgazdasági szeszgyára 939 hl. contingenssel. Szeszt 2/3 részben czukorrépából, 1/3 részben tengeriből készít s finomítva hozza forgalomba. A szeszgyár hizlalással van összekötve. Az uradalom 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 11.37 q; árpából 8.12 q; zabból 14.24 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 15 q; 10 éves átlagtermés őszi búzából 10 q; árpából 8 q.; zabból 10 q.; czukorrépából 150 q; szemes tengeriből 16 q. Czukorrépát 300 kat. holdon termel.
Rónay Jenő uradalma. Kiszombor. A birtok nagysága: 1786 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Mc Laren magánjáró-rendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalomból 200 hold kerti mívelésre, makói kisgazdáknak van bérbe adva. A szőlő 145 kat. hold. Többi földjein szabadgazdálkodás folyik, a következő irányelvek alapján: 1/3 kalászos, 1/3 kapás, 1/3 takarmány. Az állattenyésztésből kiemelendő az amerikai, valamint a muraközi lótenyésztés (az állomány 91 drb.), az ulteni tehenészet (létszám a borjúkkal együtt 213 drb.) A tehenészetből a tejet Makón értékesítik nyáron 14, télen 16 fillérért. Fejési évi átlag, a borjúnevelésre fordított tejen kívül, tehenenként 4.5 liter. Megemlítendő még a fésűs gyapjas juhászat és a mangalicza sertéstenyésztés. Az uradalom nagyarányú czukorrépatermesztést űz.
Báró Csávossy Gyula bobdai uradalma. A birtok nagysága: 9500 kat. hold. Az uradalom legnagyobb része bérben van. A házi kezelésben levő részletből megemlítendő az angol félvér ménes és a merinói juhászat.
Báró Csávossy Béla csávosi uradalma. A birtok nagysága: 3000 hold, mely különböző nagyságú részletekben bérlet útján kezeltetik.
Rónay Aladár kiszombori gazdasága. A birtok nagysága 1000 hold. Megemlítendő a birtok állattenyésztéséből a félvér ménes (létszám 48 drb. ) és a tehenészet. A tejet a szegedi központi tejcsarnokban értékesíti. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 13.50 q. A 10 éves átlag termés pedig következő volt: őszi búzából: 11 q.; árpából 8 q; zabból 12 q; dohányból 8 q. Czukorrépát 150, dohányt 60 kat. holdon termel.
Polakovits Mátyás rudnai bérgazdasága. A birtok nagysága 6000 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom magyar gulyát, magyar és muraközi keresztezésű ménest tart és mangalicza sertéstenyésztése van. A gazdaságot 6-os forgóban kezelík, hat évenkénti trágyázással. Évenként 33% őszi, 27% tavaszi gabona és 40% takarmány és kapás (kender és czukorrépa) van vetve. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11 q; árpából 10 q; zabból 10 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q; 10 éves átlagtermése a következő volt: búzából 9 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 15 q.
Botka Béla óléczi gazdasága. A birtok nagysága: 1400 kat. hold. A mélymívelést egy egygéprendszerű gőzeke teljesíti. A talaj előkészítése az egyes növények alá a következőleg történik: ősziek alá: tarló buktatás, keverő és vetőszántás, tavasziak alá mély szántás fogatos erővel és czukorrépa és tengeri alá gőzeke szántás 20 cm. mélyen. A gazdaság négyes forgó szerint kezeltetik. Czukorrépát 100, lent 30 kat. holdon termel. Van fűztelepe, melyet kosárfonók révén értékesít és négy km. hosszú mezei vasútja. Megemlítendő az arabs ménes, a magyar gulyabeli marha és a mangalicza sertéstenyésztés. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 9 q; tavaszi árpából 7 q; zabból 11 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése következő volt: búzából 7.40 q; árpából 5.70 q; zabból 9 q; szemes tengeriből 10 q.
Farkas Gejza dr. gazdasága. (A birtok bérlője Löwy Zsigmond.) A birtok nagysága: 925 kat. hold. A mélymívelést a nagybecskerekvidéki gőzekeszövetkezet kétgéprendszerű gőzekéje teljesíti. Megemlítendő a bonyhád-simmenthali tehenészet. A tejet Nagybecskereken értékesítik, nyáron 20, télen 24 fillérért literenként. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11.50 q; árpából 10 q; zabból 11 q; czukorrépából 160 q; hat éves átlag termése volt őszi búzából 9.15 q; árpából 8.50 q; zabból 8.75 q; tengeriből 12 q.
Bezuk testvérek klárii gazdasága. A birtok nagysága 842 hold, a bérlet nagysága 1200 hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a tiszta vérű (nagy részben Svájczból importált) simmenthali és simmenthali-bonyhádi keresztezésű tehenészet, mely után a tejet helyben átvéve, literenként 12 fillérért értékesíti. Megemlítendő továbbá a Nonius-ménes és a mangalicza sertéstenyésztés. A birtok szabadgazdálkodással kezeltetik, nagyarányú takarmánytermesztéssel. A talajelőkészítés következőleg történik. Tengeri (négyzetes ültetési móddal) és hagyma alá: tarlóhántás, utána őszi mélyszántás s tavaszszal kultivátorozás. Őszi búza alá: takarmány vagy repcze elővetemény után két szántás és vetés előtt kultivátorozás, stb. A birtok öt évenként áttrágyáztatik. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzánál 11.70 q; árpából 15.40 q; zabból 17.51 q; szemes tengeriből az 1910. évben 21 q. A 10 éves átlagtermés: búzából 11 q.; árpából 14 q.; zabból 12 q.; szemes tengeriből 12 q. A borjúk felnevelése a legszigorúbb szelektálás elvei szerint történik s csak a legkiválóbb fejési eredményt felmutató s külemileg is kifogástalan tehenek borjai neveltetnek fel.
Serbán János gazdasága. Klári. A birtok nagysága 471 kat. hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a félvér ménes is a lincolnshirei keresztezésű sertéstenyésztés. A birtok a szabadgazdálkodás elvei szerint kezeltetik s nagy arányú hizlalással s ennek kapcsán nagyméretű takarmánytermeléssel van egybekapcsolva. 35 holdon hagymát is termel. A birtok 2161911. évi átlagtermése volt búzából 12.30 q; zabból 16.60 q; szemes tengeriből az 1910 évben 20 q.
Draxler Brunó jorgováni gazdasága. A birtok nagysága: 1080 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a félvér ménes (16 anyakancza, 34 csikó és 1 mén), a magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (40 drb. tehén) és a mangalicza sertéstenyésztés. Évenkénti hizlalás 30 drb. tinó és ökör. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 1350 q; zabból 12.10 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q. Tiz éves átlagtermése pedig őszi búzából 8.35 q; árpából 9.60 q; zabból 10.10 q; szemes tengeriből 14 q.
Báró Lipthay Frigyes lovrini gazdasága. A birtok nagysága: 1144 kat. hold. Jelentékeny része a kertészkedéssel nagy előszeretettel és nagy arányokban foglalkozó lovrini kisbirtokosoknak kerti veteményezésre van bérbe adva, holdanként 100–160 koronáért. A házikezelésben maradt részleten a mélymívelést magánjáró gőzeke teljesíti. Nagy hírnévnek örvend a báró Lipthay-féle Dőry származású angol félvér ménes, megemlítendő továbbá a berni tehenészet. Kiemelendő br. Lipthay Frigyesné messze földön híres házinyúltenyésztése, mely már számos első díjat nyert. A birtok átlagtermése volt 1911-ben őszi búzából 9.20 q; árpából 15 q; zabból 17 q; 1910. évben szemes tengeriből 9 q. Tiz éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 10 q; árpából 14 q; zabból 12 q; szemes tengeriből 12 q.
Szent-Ivány Zoltán gazdasága. Szent-Ivány tanya. A birtok nagysága 1650 hold. Kiemelendő a 120 hold kiterjedésű nemes fűztelep. A birtoknak a hullámtérbe eső része (145 hold) káposztatermelésre holdanként 70 koronáért bérbe van adva. A gazdaság állattenyésztéséből nevezetes a mangalicza sertéstenyésztés (100 drb. hocza). Tíz éves átlagtermés volt búzából 9.5 q; zabból 14 q; tengeriből 14 q.
Bayer Alajos bocsári gazdasága. A birtok nagysága 1383 hold; ebből 783 hold szántó, 600 hold kaszáló és legelő. Igás erő 12 négyes ökör és 6 négyes lófogat. A mélymívelést gőzeke bérszántással végzik. Állattenyésztéséből megemlítendő a félvér Nonius lótenyésztés (16 darab kancza), a simmenthali szarvasmarhatenyésztés (18 darab tehén és bábolnai bika), 60 darab gulyabeli magyar tinónevelés, mangalicza sertéstenyésztés (50 darab kocza; tenyészkanok nevelése községek részére) és fésüs-gyapjas juhászat (létszám 400 darab anya és szaporulata; gyapjuértékesítés a budapesti gyapjú-aukczión.) Említésre méltó Bayer Alajosné baromfitenyésztése. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 12 q, árpából 10 q, zabból 11 q, czukorrépából 190 q; 1910-ben szemes tengeri 16 q. Tiz évi átlagtermése pedig őszi búzából 9.20 q, árpából 7.50 q, zabból 8.50 q, szemes tengeriből 12 q.
Draxler Ferencz nagykikindai gazdasága. A birtok nagysága 1021 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő az angol félvér és igás ménes, a magyar gulyabeli szarvasmarha és mangalicza sertéstenyésztés. Az 1911. évi átlagtermés volt: őszi búzából 12 q; árpából 15 q; zabból 10 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q.
Rohonczy Gida gyöngyszigeti gazdasága. (Törökbecse.) A birtok nagysága 650 kat. hold. Nevezetes a telivér, a félvér és a hidegvérű ménes (létszám 100 drb.) Nevezetes versenylovai: Ez Tip, Zabfaló, Ugrifüles, Szivárvány, Zabolátlan. Nagyklasszisú versenyeket nyert versenylovai: Hableány, nyert kb. 200.000 koronát; Eszterfi, nyert kb. 70.000 koronát, Ezermester ugyanannyit, Ezeregyéj Hamburgban nyerte meg a nagy Criteriumot, 32.000 márkát és két 8000 márka értékű tiszteletdíjat. Tógó, Eszemadta és Belrain, melyek egyenkint 30,000 K-án felül nyertek. Nevezetesebb anyakanczái: Ezredév, Etuska, Falut ér, Ezerjó, Estifény. A gazdaságnak bonyhádi szarvasmarha- és mangalicza sertéstenyésztése van. A birtok kezelése kertgazdasági üzemmel van összekapcsolva. Kilencz holdon fehér ananász-eper, melyből epervelő és Jam készül, a mit dobozokban Orosz- és Németországba szállít; két hold málna, szintén Jam és szörpök számára, 10 hold őszi baraczk, 20-féle faj, egy specziális új faj, a Péche Japonais, 10 hold meggy, cseresznye, körte, alma, dió, kajszín baraczk, 20 hold dinnye, köztük a híres Tiszagyöngye, 100 hold csemege szőlő 120 fajban és 10 hold konyhakert. Van saját csatornázása 60 holdra és 6 km. gazdasági vasútja. A búza előveteményei: dinnye, eper és luczerna. A birtok fele kapással van bevetve. Van 40 hold halastava is. A ménes számára 40 hold luczernás van. Az 1911. évi átlagtermés volt: őszi búzából 11 q; árpából 12 q; zabból 13 q; 1910. évben szemes tengeriből 15 q.; 10 éves átlagtermés szemes tengeriből 15 q.
Scharff Alajos újszilaspusztai gazdasága. A birtok nagysága: 1076 kat. hold. Megemlítendő a simmenthali és berni keresztezésű tehenészet. Különösen szép a szőke mangalicza-sertéstenyészet, melyből a köztenyésztés czéljaira és magántenyésztőknek évenként nagy mennyiséget ad el. A tejet évi szerződéssel, Budapesten vagy Szegeden értékesítik, naponként egyszer szállítva, mely czélból 3–4 R°-re hűtik le. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: búza alá az elővetemény szerint két vagy három szántás, de kukoricza és répa után csak egy szántás. Tavasziak alá tarlóhántás, őszi mélyszántás, részben gőzekével, tavaszszal részben porhanyítás, részben szántás. A gazdaság vet 50% búzát, 50% tavaszit és luczernát turnuson kívül. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 11.70 q; árpából 9.25 q; zabból 14.10 q; 1910. évben szemes tengeriből 12 q.
Gróf Zichy Andorné, szül. Bajzáth Irma pészaki gazdasága. A birtok nagysága: 941 kat. hold. Megemlítendő a hidegvérű lótenyésztés és a berni keresztezésű tehenészet. A tej a házi szükségletre, gazdasági alkalmazottak illetményére és a fölösleg a borjúk itatására fordíttatik. Szabadgazdálkodás folyik, a következő irányelvekkel: 33% őszi kalászos, 9% tavaszi kalászos, tengeri 24%, egyéb kapás- és ipari növény (czirok, czukorrépa, kender) 28%, takarmány 15%. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11 q; árpából 8 q; zabból 12 q; 1910-ben szemes tengeriből 24 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 9.50 q; árpából 9 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 16 q.
Pap Géza, Ernő és Rezső uradalma. A birtok nagysága 2400 hold. A mélymívelést a nagybecskerekvidéki gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a lipiczai ménes, a tisztavérű karakul és karakul-raczka keresztezésű juhászat, a magyar gulya és a mangalicza és lincolnshirei sertéstenyésztés. Az 1911. évi átlagtermések voltak: 217búzából 11 q.; zabból 8 q.; czukorrépából 200 q.; 1910. évi tengeri termés 8 q. A hullám-téren körülbelül 200 hold káposzta termelés van. Tíz éves átlagtermés búzából 8.5 q; zabból 8 q; tengeriből 15 q.
Jagodics Bogumil pusztaóléczi uradalma. Nagysága: 2000 kat. hold. A mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. Megemlítendő az angol félvér ménes (létszám 75 drb.) a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 252 drb.) és a Steuger-féle (Leutevitz) merinó juhászat (létszám 700 drb.) 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 9 q; árpából 11 q; zabból 10 q; czukorrépából 100 q; 1910. évi tengeri termés 16 q.
Solymos Elemér törökbecsei gazdasága. A birtok nagysága 700 kat. hold. A mélymívelést saját Mc. Laren-féle gőzekéje teljesíti. Szőlő 60 k. hold. Jelentékeny hírnévnek örvend a gazdaság félvér ménese, mely 30 anyakanczából, 60 csikóból áll. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 12 q; árpából 9 q; zabból 11 q.; a 10 évi átlagtermés volt őszi búzából 10 q; árpából 10 q; zabból 8 q; szemes tengeriből 15 q. A gazdaságban ez évben nagyszabású kereskedelmi kertészetet rendeztek be, főleg korai kertivetemények előállitására.
Mihálovits Ödön dr. melenczei gazdasága. A birtok nagysága 850 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a bonyhádi-simmenthali keresztezésű tehenészet (30 drb. tehén). A tej Nagybecskereken házhoz szállítva értékesíttetik, 20 fillér átlagáron. Említésre méltó továbbá a mangalicza sertéstenyésztés ( 36 drb. öreg kocza).
Demkó Pál, Dezső, Tibor István és Miklós gazdasága, Bóka. 725 kat. hold, melyet bérlet utján hasznosítanak.
Jagodics János bókai gazdasága. A birtok nagysága: 400 kat. hold. Megemlítendő a mangalicza sertéstenyésztés és a merino juhászat.
Dellimanics Lajos dr. kurjácskai gazdasága. A birtok nagysága: 360 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius félvér lótenyésztés és a piros-tarka szarvasmarhatenyésztés. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 9.5 q; zabból 12 q; tavaszi árpából 13 q; czukorrépából 115 q; (1910-ben) szemes tengeriből 6 q; foghagymából 20 q; mákból 3 q; luczernamagból 2.5 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 9 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 14 q.
Kovács József és neje gazdasága Szentivánon. Összterület 546 kat. hold. Kisebb lótenyésztése van, többnyire állami mének után. Szarvasmarhaállománya közel 100 drb. és mangalicza sertéstenyésztése. Van 3000 négyszögöles halastava.
Récsei Ede dr. gazdasága. Gyála és Szárcsa. Összterülete Gyálán 1080, Szárcsán 1800 kat. hold. Megemlítendő a magyargulyabeli szarvasmarha és a mangaliczatenyésztés.
Bilitz Béla Zsiborai gazdasága. A birtok nagysága 1800 hold, magyargulyabeli szarvasmarha és mangalicza sertéstenyésztéssel.
Hadfy Károly nagyszentmiklósi gazdasága. Nagysága: 403 kat. hold. Felemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (létszám 17 drb.), a piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (létszám – az igás fogatokon felül – 26 drb.) és a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 12 drb. kocza). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 12 q; zabból 9 q.
Báró Jordis Camilló kőcsei gazdasága. A birtok nagysága: 600 kat. hold. A gazdaság 1911. évi átlagtermése: őszi búzából 9 q; árpából 18 q; zabból 9 q; 1910. évi tengeri termés 16 q.
Wagner Mátyás puszta-ternyei bérgazdasága. Nagysága: 575 kat. hold. Felemlítendő a Nonius és félvérlóállomány és a bonyhádi tehenészet. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: búza alá tarlóbuktatás, mélyszántás és vetőszántás, tavaszi alá egy jó őszi szántás és tavaszszal gruberozás. A gazdaságban hetes vetőforgót alkalmaznak. Az 1911. évi átlagtermés őszi búzából 10 q; zabból 8 q; czukorrépából 120 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q; 10 éves átlagtermése őszi búzából 10 q; árpából 12 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 15 q.
Ekkert Gyula mokrini gazdasága. A birtok nagysága: 437 kat. hold. Megemlítendő a berni keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (létszám 12 drb.). 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 10 q; árpából 13 q; zabból 8 q; repczéből 6 q; 1910-ben szemes tengeriből 12 q.
Antalffy Zsiross József tógyéri gazdasága. A birtok nagysága: 470 hold. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: a búzát rendszerint háromszor szántott földbe vetik. A zab és tengeri földjét ősszel felszántják és tavaszszal fogasolás után vetik be. A gazdaság hármas vetésforgót alkalmaz. Az 1911. évi átlagtermés őszi búzából 8.45 q.; árpából 10 q.; zabból 11.50 q; szemes tengeriből 1910. évben 16 q; 10 éves átlagtermése következő volt őszi búzából 8 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 16 q.
Orsó Gáspár magyarszentmihályi gazdasága. A birtok nagysága 540 kat. hold. Megemlítendő a Nonius lótenyésztés (létszám 26 drb.), a magyar és piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (létszám 70 drb.) A tej Nagybecskereken házhoz hordva értékesíttetik. Említendő továbbá a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 171 drb.). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 10 q; zabból 11 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q.
Szekeres Kálmán csenei gazdasága. A birtok nagysága: 423 hold. A gazdálkodás irányelve 50% búza, 50% tavaszi. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11.20 q; zabból 9.50 q; 1910. évben szemes tengeriből 20 q.
Weiler Rezső valkányi gazdasága. A birtok nagysága: 850 kat. hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius lótenyésztés (40 drb.) és a simmenthali szarvasmarhatenyésztés (60 drb.). A tejet a szegedi tejcsarnokba szállítja, télen 16 fillér, nyáron 11 fillér literenként. A gazdaságban hízlalás is van. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 9 q; árpából 9 q; 1910-ben szemes tengeriből 12 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 8 q; zabból 8 q; szemes tengeriből 7 q.
M. kir. földmívesiskola »Kristóf tanintézet« Nagyszentmiklós. Nagysága: 124 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (12 drb.), a simmenthali és simmenthal-bonyhádi szarvasmarhatenyésztés (50 drb.). A tejet nyersen a nagyszentmiklósi tejszövetkezetben literenként 12 fillérért és az esedékes zsírperczentért (literenként 1 fillér) 218értékesíti. Említendő továbbá a yorkshirei sertéstenyésztés (45 drb.). Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 16.20 q; árpából 16.63 q; káposztarepczéből 17.19 q kat. holdanként; zabból 15.02 q; 1910-ben szem. tengeriből 19.86 q; 10 éves átlagtermés volt őszi búzából 11.54 q; árpából 12.90 q; zabból 11.84 q; szem. tengeriből 14.25 q.
Ifj. Bobor Gyula alsóaradi gazdasága. A birtok nagysága 462 kat. hold. Haszonbérbe van adva kisbirtokosoknak, kik holdanként 80 korona bért fizetnek.
Horváth Károly gazdasága Nagytószeg. A birtok nagysága 280 hold. Megemlítendő a félvér Nonius lótenyésztés (létszám 40 darab) és a bonyhádi szarvasmarhatenyésztés (tehén és üsző, összesen 20 darab). Az 1911. évi átlagtermés volt buzából 9 q, zabból és árpából 10 q, tengeriből (az 1910. évben) 10 q.
Vinczehidy Izsó nagykikindai gazdasága. A birtok nagysága 180 hold. Háromnegyed részét harmadosok mívelik, kiknek a vetőmagot a tulajdonos adja. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából: 8 q; árpából: 7 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 14 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 9 q; árpából: 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből: 12 q.
Ehrling Ottó dr. mokrini gazdasága. Területe: 265 kat. hold. 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából:11.20 q; zabból: 12 q; czukorrépából: 120 q. 1910-ben szemes tengeriből: 22 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 10 q; zabból: 9 q; szemes tengeriből: 15 q.
Korell Mihály pusztaőrsi gazdasága. Megemlítendő a 30 darab fejős tehénből álló tehenészet, napi 100–160 liter tejtermeléssel. A tejet a szegedi központi tejcsarnoknak szállítja, nyáron 13 fillér, télen 16 fillér áron.
Mixich Vincze (Stevin) kőcsei gazdasága. Nagysága: 210 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nomus lótenyésztés (18 darab) a magyar és piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (34 darab), a mangalicza sertéstenyésztés (100 darab) és a czigája juhászat (130 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából: 10 q; árpából 8 q; zabból: 12 q; 1910-ben szem. tengeriből: 15 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából: 9 q; árpából 7 q; zabból: 10 q; szemes tengeriből: 10 q.
Neurohr Miklós garabosi gazdasága. Nagysága: 202 hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (24 darab), a részben importált svájczi, részben simmenthali és bonyhádi, keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (22 darab). A tejet a községi tejszövetkezetben értékesítik. Említendő továbbá berkshirei és mangalicza sertéstenyésztése (22 darab). A gazdaság és általában az egész községi határ felerészben búzával, felerészben tengerivel, zabbal, czukorrépával, moharral, vagy más takarmánynyal van bevetve. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 14 q; zabból: 12 q; 1910-ben szem. tengeriből: 24 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 10 q; zabból: 9 q; szemes tengeriből: 15 q.
Mayer Mihály nagytószegi gazdasága. A birtok nagysága: 212 hold. Megemlítendő a vöröstarka szarvasmarhatenyésztés (25 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (20 darab). Az 1919. évi átlagtermés volt: őszi búzából: 10 q; zabból: 12 q; 1910-ben szemes tengeriből: 25 q. 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából: 10 q; zabból: 10 q; szemes tengeriből: 15 q.
Aubermann Miklós őscsanádi gazdasága. A birtok nagysága: 89 kat. hold. Megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (12 darab), a berni-bonyhádi keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (20 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (7 darab). A tejet az őscsanádi tejszövetkezetben értékesíti. A gazdaság kétharmad részben őszivel, egyharmad részben tavaszival vettetik be. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 11.13 q; árpából: 13.10 q; zabból: 9.45 q; 1910-ben szemes tengeriből: 11.80 q. 10 éves átlagtermés pedig volt: őszi búzából 10.01 q; árpából: 11.86 q; zabból: 10.55 q; szemes tengeriből: 12 q.
Blickling József öregfalui gazdasága. Nagysága: 64 hold. Felemlítendő a vörös tarka tehenészet és a mangalicza sertéstenyésztés. A tejet borjúnevelésre fordítja. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 9 q; zabból: 18 q; 1910-ben szemes tengeriből: 20 q. 10 éves átlagtermés volt: őszi búzából: 8 q; zabból: 14 q; szemes tengeriből: 17 q.
Wind János nagyszentmiklósi gazdasága. Nagysága: 96 hold. Állattenyésztéséből felemlítendő a Nonius tájfajta lótenyészete (10 darab), bonyhádi, simmenthali keresztezésű tehenészet (6 darab), a mangalicza és berkshirei sertéstenyésztés (22 darab). A tejet a nagyszentmiklósi szövetkezetben értékesíti 12 fillérért literenként. A talaj előkészítése következőkép történik: tengeri után egy szántásban búza jön. Búza után tengeri, zab és takarmány alá tarlótörés, őszszel mélyszántás, tavaszszal vetőszántás vagy extirpálás. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 11 q; árpából: 9 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 8 q. 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából: 9 q; árpából: 8 q; zabból: 7 q; szemes tengeriből: 9 q.
Puskás Sándor ferdinándfalvai gazdasága. Nagysága 80 hold és 120 hold bérlet. Az állattenyésztésből felemlítendő a simmenthali és magyar szarvasmarhatenyésztés (50 darab), a mangalicza sertéstenyésztés (21 darab) és a czigája juhtenyésztés (61 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 8 q; árpából: 12 q; zabból: 7 q; 1910-ben szemes tengeriből: 20 q.
Schönherr Péter begaszentgyörgyi gazdasága. Nagysága: 37 hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a bonyhádi tehenészet (5 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (21 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése következő volt: őszi búzából: 13 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 15 q; 10 éves átlagtermése pedig őszi búzából: 9 q; árpából: 11 q; zabból 9 q; szemes tengeriből: 14 q.
*
