A fejlődés útján.
A fejlődés útján.
A város azonban kiheverte ezt a veszedelmet is; újjáépült és valósággal újjászületett. Abból a nagyszerű szellemi mozgalomból, a mely az országnak átalakulását hozta magával, teljes mértékben kivette a maga részét és bár a magyarosítási törekvésekben mindig elüljárt, szerencsés kézzel tudta elsimítani azokat az ellentéteket, a melyek a különböző ajkú lakosok között szinte szükségszerűen fennállottak. S bár Nagybecskerek lakossága a legteljesebb mértékben kevert volt, az 1840 táján alapított »Nemzeti iskola« élénk bizonysága annak az egységes munkának, melyet a város fejlődéséért és magyarosításáért folytatott. A város gazdasági tekintetben is jelentős átalakuláson ment át ebben az időben. A szabadalomlevél elnyerése óta mindig azok közé a jómodú kisvárosok közé tartozott, melyek gazdasági tevékenységük körébe csak legszorosabb környezetüket vonják be, de azt teljesen kielégítik; a harminczas évekkel kezdődő fellendülés korszaka azonban Nagybecskereket a lassanként kiépülő modern közlekedési vonalakkal bekapcsolta az ország gazdasági vérkeringésének erei közé, egy ideig úgy látszott, mintha megsínylené közvetlen környékének elveszítését, azonban hamarosan megtalálta a maga helyét az új viszonyok között; a gőzhajózás áldásait legelőször 1844-ben érezte a város, midőn az Első cs. és kir. szab. 570D. G. T. a városban egy megbizott irodát állított; ugyanerre az évre esik a Torontáli Takarékpénztár alapítása, a mi a város hiteligényeinek átalakulását jelenti. Rendes ügynökséget a D. G. T. 1850-ben állított; a legközelebbi vasútállomás egész 1883-ig Nagykikinda volt, mikor végre Nagybecskerek is vasúti állomást nyert. 1856-ban rendezték be távíróállomását. 1845-ben alapította benne Pleitz Ferencz az első könyvnyomdát. Az 1830-as évekre esik az Amerika nevű városrész megalapítása is; eredetileg erdő volt itt, melyet a kincstár kiirtatott és 800 -öles darabokban, örökbérszerződéssel bocsátotta a lakosok rendelkezésére, kik azt a nyolczvanas években váltották meg.
