A kiváltság levél.
A kiváltság levél.
Ilyenek voltak a város viszonyai, mikor 1769-ben Mária Teréziától megkapta a mezővárosi rangot, azzal a biztatással, hogyha ipara kellően fejlődik, városi rangot nyer és városi kiváltságokat kap. Szabadalomlevelének, mely 1869 június 6-án kelt, jellemző részei ezek:
1. Nagybecskerek mai és jövendő lakosai szabad emberek; két rendből állanak: polgárokból, a kik iparból és kereskedelemből és a zsellérekből, a kik föld- vagy szőlőmívelésből és napszámból élnek. A mezőváros nyolcz tagú tanácsot választhat, kik közül egy a bíró; a tanácsi állásra mindig két polgárt kell a kormányzó elé terjeszteni, kik közül az egyik katholikus vagy egyesült görög, a másik nem egyesült görög legyen. Mivel a katholikusok a lakosság között kevesebben vannak, három tanácsos legyen katholikus, a többi nem egyesült görög. A bírót minden két évben újra kell választani s mindig felváltva a hét felekezet hívei közül; a sort egy nem egyesült görög kezdje meg. Ha a kormányzóság a jelölteket 568nem találja elég megfelelőknek, a magistratus új tanácsosokat jelöljön. A választásnál, mind a tanácsosokénál, mind a bíróénál, a kerületi tiszttartó jelen legyen, számlálja a szavazatokat és eskesse fel a választottakat. A hét tanácsos a megerősített bíró elnöklése alatt minden hétfőn és pénteken, ünnep esetén a következő napon ülést tartson, a polgári s adás-vételi ügyeket tárgyalja és jegyzőkönyvébe iktassa; a tanács könyveit a felsőbb utasításokhoz híven pontosan vezesse. A tanácsnak jogában áll irodistát és városi szolgát, a szükséghez képest több hivatalszolgát kinevezni. Az egész tanács különben a bírótól a szolgáig a kerületi tiszttartó, mint királyi biztos fönnhatósága alatt áll, egészen úgy, mint a német örökös tartományok városaiban.
2. A mezőváros a következő négy évben évente 5222 frt. 44 3/4 kr. adót fizet. A sör- és pálinkafőzést, a kocsma és húsmérés jogát regáleként a kincstár megtartja, azonban meghatározott összegért (a kocsmajogot 1035, a mészárszéket 325 frt-ért) a városnak átengedi s ha ennek ezen haszna lenne, fordítsa közszükségletre.
3. Az adó emelésének mértékét négy év mulva a város polgárságának gyarapodásához képest fogjuk megállapítani.
4. Robot alól Nagybecskerek föl lesz mentve, évi 82 frt váltságdíj fejében; a kerületi hivatalnokok járadékához évi száz forinttal járul; a szénailletményhez való hozzájárulását pedig az egész országgal egységesen fogják rendezni; egyelőre az eddigi szokás marad érvényben.
5. Az adót, községi adót és más járulékokat a vagyonarányban kell kivetni és az alól nem mentes sem a bíró, sem a tanács; csak a syndicus és a kanczellista nem fizet fejadót. A község polgárainak vagyonáról pontos telek- és adókönyvet kell vezetni. Az adókat az elüljáróság szedi be és meghatározott időben a tiszttartósági pénztárba szállítja. A közterhek új felosztása csak a kerületi tiszttartó jelenlétében vagy jóváhagyásával történhetik, hogy a szegények igazságtalanságról ne panaszkodhassanak.
6. Nagybecskerek köteles a katonaság részére mindenkor természetbeni lakásról ingyen és a legmagasabb szolgálatra olcsó bér ellenében előfogatokról és hajóvontatókról gondoskodni, nemkülönben a kisérő személyzetről is, a kik a zsellérek közül veendők és a kik mérföldenként az adminisztrátortól megállapított díjazásban részesülnek. Magánosok és a kamarai személyzet részére a hatóság közvetíti az előfogatokat, hogy azok ne követeljenek túlmagas béreket. Egyébként a katonai beszállásolás és az előfogatok ügye a városi hatóság és a kerületi tiszttartó rendelkezése és felügyelete alá tartozik.
7. A hús ára a temesvári szerint szabályozandó; a kenyér és liszt árát pedig időről-időre a tartományi kormányzó fogja megállapítani és a helyi hatóság útján nyilvánosságra hozni.
8. A város szabadalmat nyer, hogy a vasárnapról szombatra áthelyezett hetivásáron kívül évente két országos vásárt is tarthasson, az elsőt a rácz husvétkor, a másikat a régi naptár szerint október 1-én, az új szerint 12-én. Joga van mérleg- és legeltetési díjat szedni, úgy mint Temesvár városának, de e jövedelem egyharmadát a jövőben építendő árvaház alapjához kell félretenni. Egyben a hatóságnak szigorúan megtiltatik, hogy sem ebből, sem más közjövedelemből önkényűleg ne építsen, vagy más, száz forintot meghaladó összeget ki ne adjon, hacsak azt a tiszttartó a hatóság előzetes kérelmére meg nem engedi.
9. A polgárjogi és tárgyalási illetékeket a megállapítandó egység szerint fogják szabályozni, hasonlóképpen a syndicusnak és kancellistának járó perdíjakat is; házak adás-vételénél minden forint után fél krajczár az illeték, mint Temesvár külvárosaiban szokás.
10. A hatóság végzéseinek megerősítésére saját pecsétet használhat, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja a következő körirattal: Sigillum Liberi Oppidi Becskerek.
11. A katonai elszállásolást, az előfogatok és hajóvontatók kiállítását illetőleg, a melyről már a 6. pont is intézkedik, megjegyeztetik, hogy magánosok vagy a kamara számára a város nem köteles megállapított bér nélkül előfogatot kiállítani, ellenben háborús időben az előfogat a szükséghez képest rögtön kiállítandó. A jövőben a várost a 48 frt darabantjárulék alól fölmentik, de a tiszttartónak adott éjjeli őrséget, mint eddig, ezután is ki kell állítania, az őrjárat kiállítása ellenében azonban megengedik a városi hatóságnak, hogy a kocsmákat és vendéglőket megvizsgálhassa, az időn túl ott talált polgárokat és zselléreket eltávolítsa, vagy a körülményekhez képest bezárhassa és megbüntethesse.
12. A városi hatóságnak joga van a rendőri és polgári panaszok ügyében, továbbá a kisebb vétségekben első fokon ítélkezni, azzal a kikötéssel, hogy a fölebbezés minden esetben a kerületi tiszttartósághoz küldendő, a mely rendőri és közbiztonsági ügyekben is belátása szerint utasíthatja a hatóságot a birság rendes kiszabására.
13. A Nagybecskereken lakó vagy ott megtelepedő görögöktől, a kik a görög kereskedő társulathoz tartoznak, a míg a társulati szerződés érvényben van, a hatóság szedje be a társulati adót és azt a társulati bírónak adja át. A kereskedők között előforduló panaszos ügyekben szintén a városi hatóság intézkedik.
14. A tizedet illetőleg az egész országban megállapítandó rendszabályok lesznek irányadók, de addig az eddigi rendszer marad érvényben.
15. Az első négy évben a bíró fizetése 100 frt., a tanácsosoké 25, a syndicusé a lakbérrel együtt 350, az irodistáé szintén lakbérrel 100 és a két szolgáé 50 frt. évente. Ezeket azonban a kedvezőbb bevételekből és gazdasági megtakarításokból – az eddigi és jövő városi adó megrövidítése nélkül – kell kiutalni. Az irodai perdíjak megállapítandó arány szerint a syndicus és irodista jövedelmét teszik.
Végül köteles a hatóság évente a városi adóról és minden egyéb bevételről és kiadásról a tiszttartó útján az adminisztráczió elé pontos számadást terjeszteni. S a mint a tanács és Nagybecskerek egész lakossága e legmagasabb akarat és parancs szerint híven fog élni, megparancsoltatik a Temesi Bánság minden elüljárójának, lakosának és alattvalójának, bármilyen rendű, rangú és állapotú legyen is, hogy Nagybecskerek polgári lakosait és egész közönségét jelen szabadalmak élvezésében szigorú büntetés terhe alatt semmi módon háborgatni ne merje, vagy ezt másnak megengedje és a felsőségek, különösen az adminisztráczió megbízatnak, hogy Nagybecskereknek adományozott jogait megvédjék.
