Egyházak.
Egyházak.
A török uralom megszüntével Nagybecskerek lakossága szerb pásztorokból állott, kik görög keletiek voltak. A császári kormány a telepítéssel együtt a katholiczizmus terjesztését is feladatául tűzte ki. A protestantizmusnak ekkor már alig voltak képviselői, holott a törökök alatt nagyon szaporodtak. Nagybecskereken már a Mercy idején volt önálló katholikus lelkészség; 1723 deczember 31-én a kormányzóság Führenberg-et állandó lelkipásztorrá tette, számára kápolnát rendezett be és áldozókehelylyel látta el, összesen 123 forint 30 krajczár költségen s ezt az összeget a községgel fizettette vissza magának. 1734-ben a tiszttartóság jelentése szerint tekintélyes összeget hagyott Parofszky özvegye az egyházra; ezt az összeget a templom tatarozására fordították. 1735-ben a templom új berendezést kapott; a felszerelést Bécsből hozatták és ára 50 forint volt. 1736 évi szeptember 9-én meghalt a nagybecskereki lelkész, Negotin Jakab; vagyonát az egyházközségre hagyta s azt a kápolna jókarban tartására fordították; utána Walser János Menyhért következett; alatta, az ő feljegyzése szerint, a hívek száma mindössze huszonhat volt – a pestis és a háború következménye ez. A mint Ortvay véli (I. 542.), templomul eleinte egy átalakított török mosét használtak; Mária Terézia 1758-ban templom építését rendelte el; ez a templom 1762-ben és 63-ban épült fel, a kincstár költségére, a városi lakosság hozzájárulásával. (Ortvay: I. 540.) Ekkor rendeztetett a parochia ellátása is. Mikor a görög keleti püspök Temesvárra költözött, Becskerek kath. főesperest kapott, kit a csanádi püspök küldött oda. (Griselini: Versuch einer pol. und natürl. descriptio I. Band, I. 124.) De ez a főesperes nem tartózkodott állandóan ott; lehet, hogy csak tanulmányúton járt arra. (Ortvay: I. 542. old.)
A becskereki plebánosok: 1752 február 3-án kelt levél szerint Preining János püspöki dísznök ideiglenesen, utána 1755-ig Sándor Pál, ki már 1753-ban itt 580volt, bár idejövetele idejét pontosan nem határozhatni meg. Utána Michaelis Ágoston következett, hihetőleg 1761-ig; Zimits József, volt becsei lelkész, ki őt követte, rövid ideig volt e parochián; még 1761. novemberében Hayne Antal költözött Becskerekre, alighanem csupán adminisztratori minőségben; halála után, 1763 április 28-tól 1764 januárig a pancsovai minorita atyák felváltva nyolczan látták el az egyházi teendőket, míg három pályázó közűl Streck Lőrincz a kinevezést meg nem kapta. Streck azelőtt csákovári plebános volt; utána Roginczicz Fabó következett 1765 november 1-én, ki már vele együtt pályázott a parochiára. A következő lelkészek: 1767 julius 1-től Frisch Gergely (administrator), deczember 1-én Elsek József plebános; 1770 szeptember 30-án bekövetkezett halála után Czilling Antal (administrator), majd Nits Antal plebános 1774 szeptemberéig; utána egy éven át részint supplensek, részint plebános-helyettesek látták el az egyház dolgait, míg Putnik György plebános meg nem kapta kineveztetését. Ő 1777 április 16-án meghalt, de Magdics Ádámot, utódját csak 1778 június 3-án terjesztették fel kinevezésre; a ki kinevezését megkapván, 36 évig marad egyháza élén. (Ortvay: I. 542–45.)
Egy ideig 1780 táján, hihetőleg egész a segédlelkészi hivatal szervezéséig, a temesvári szerzetesek is végeztek istentiszteletet Nagybecskereken, Magdicsnak állandó panaszára; a város katholikus híveinek száma azonban az 1787-iki bevándorlás következtében annyira megszaporodott, hogy segédlelkészi állást kellett szervezni. Az első segédlelkész Sork József volt. Magdics Ádámnak egy 1798 október 25-én kelt feljegyzése szerint Nagybecskerek anyaegyház híveinek száma 1187, fiókegyházaié pedig 429, összesen 1616. (Descriptio Ecclesiae parochialis Magno Becskerekiensis juxta intus insertos paragraphos, Anno 1898, VII) Mikor II. József az egyházi és vallási viszonyokat megszorította, Becskereken is bezárták a Szent Vendelről nevezett kápolnát; mikor viszont I. Lipót ezt a rendeletet visszavonta, a becskerekiek 1794-ben védőszentjük kápolnájának megnyitását kérték, ígérve, hogy mint eddig, ezután is gondoskodnak fenntartásáról. 1795-ben épült Szent Borbála kápolnája; 1789 november 1-én az újonnan felállított nagybecskereki új egyházkerületnek Magdics lett az esperese; 1808-ban a kincstár új parochia-épületet emeltetett. Magdics már rendszeresebben vezette az anyakönyvet; 1814-ben halt meg, 80 éves korában. Utóda Gróf József volt, kit 1805 május 16-án iktattak; ő rendszeresítette a tanítói állásokat, ő alatta működött először Becskereken két tanító, külön az I. és külön II. osztályban. Külön kántort is választatott, a kinek kötelessége volt 12 becskereki gyereket egyházi zenére oktatni. Alatta nagyobbították a kórust. Gróf után Rónai Pál következett, kit 1822-ben Várady János követett. 1823-ban a nagybecskereki egyházkerületet felső és alsó kerületre osztották és Nagybecskereken második káplánságot szerveztek. Első segédlelkész itt Schmiedlhauer György volt. Ma az egyházközségnek van két lelkésze, három segédlelkésze; van itt egy férfi (piaristák a főgimnáziumban) és két női szerzet (a Miasszonyunk a leányiskolában és a kórházban Szent Vincze-nővérek), egy templom, négy kápolna (a gimnáziumban, a leányiskolában, a római kath. árvaházban és a temetőben).
A többi felekezet történetére vonatkozólag nem állanak rendelkezésünkre ilyen részletes adatok; mikor Csernovics Arzén a görög keleti vallásúak szervezetét a Délvidéken megteremtette, Diakovics Izaiás lett a temesvári püspök és ő székhelyét 1733-ig Nagybecskereken tartotta. 1745 április 20-án a szerbek templomépítésre kértek engedelmet. Ma van Nagybecskereken egy görög keleti esperes; egy lelkész, egy segédlelkész a belvárosi templomban, egy lelkész a gradnuliczai templomban, három kápolna (egy a gradnuliczai templom mellett, egy a gradnuliczai és egy a tomaseváczi temetőben).
Az ág. hitv. evangélikusok 1821-ben nyertek templomépítésre engedelmet, egyházközségük akkor 289 lelket számlált. Ma van egy lelkészük, egy templomuk s a temetőben egy kápolnájuk.
A reformátusoknak van egy templomuk és egy lelkészük s végül van még Nagybecskereken egy izraelita imaház, egy lelkészszel és két segédlelkészszel.
