Ipar és kereskedés.

Teljes szövegű keresés

Ipar és kereskedés.
Virágzó iparának és kereskedelmének kezdete mindjárt a török uralom elmultára nyúlik vissza. Említettük azokat a munkálatokat, a melyeket Mercy rendeletére foganatosítottak a városban. Az 1769-ben kelt szabadalomlevélből 577kitűnik, hogy már ekkor Görög Kereskedő Társulata volt, melynek a kereskedők tagjai voltak és a melynek tagdíjait az elüljáróság hajtotta be. Szádeczki Lajos a »Czéhek Története« czímű művében közli, hogy 1818-ban kilencz czéh alakult Nagybecskereken: lakatosok, asztalosok, kerékgyártók és mások; pékek, viaszöntők, molnárok, szappanosok és mások; vargák, kötélgyártók, fésűsök; kőmívesek, ácsok, és utczakövezők; csizmadiák, tímárok, szíjgyártók és bocskorkészítők; magyar és német szabók, szűrszabók és mások; magyar és német szűcsök, mészárosok és serfőzők; kovácsok és ácsok; nyergesek és kádárok; egyesült bőriparczéh és vegyes czéh. 1822-ben a kalmárok, 1836-ban a bocskorkészítők, 1828-ban a tímárok, 1830-ban a kovácsok czéhe önállósul. Fényes Elek így emlékezik meg a városról: »Kereskedése gabonával, szarvasmarhával s nyers bőrökkel felette nagyfontosságú; mesteremberei számosak.« Mai ipari és kereskedelmi népességére ezek a jellemző adatok (az 1900. évi foglalkozási statisztika szerint): iparából összesen 5554 főnyi lakosság él, kik közűl 2562 a kereső és 2992 az eltartott; kereskedelme pedig 1808 főnyi lakosságnak ad kenyeret; ezek közűl 760 a kereső és 1048 az eltartott. (Ebben azonban benne van a hitelügy is.) A város ipara egyre fejlődik: 1890-ben önálló iparos volt 849, segédszemélyzet 1080; 1900-ban önálló 1042, segédszemélyzet 1501; a segédek száma, mint az egész országban, itt is rohamosabban emelkedik, mint az önálló iparosoké. Az ipari népesség iparágak szerint így tagolódik: ruházati iparral foglalkozik 933 (az ipari népesség 36.6%-a), vas- és fémiparral 267 (l0.5%), építő iparral 442 (17.3%), vendéglős, élelem és élvezeti iparral 462 (17.3%) és más iparágakkal 459 (18.3%) fő. A város ipara az 1890–1900. évtizedben körülbelül harmadrészével szaporodott. Ma 13 olyan vállalata van, a mely 10-nél több munkást foglalkoztat s közülők ötnek állandóan 20-nál is több munkása van. A kereskedelmi népesség is szaporodik: 1890-ben 640 fő volt, 1900-ban már 760 főre rúgott. A kereskedelem növekedése szoros összefüggésben van a közlekedési vállalatok és vonalak gyarapodásával.
Nagyobb ipartelepei ezek: Vasúti gépműhely, vár. villamostelep (30 főnyi személyzet), Annau és Wingler gőzmalma, Hiller József és Fia szeszgyára, Hollaender G. Károly czukorkagyára (70), Benó Testvérek czipőgyára (195), Ambrózy József szappangyára, Dungyarszky Lázár sörgyára (30), Burger és Grünwald vasöntője és gépjavító műhelye, Wehner Testvérek téglagyára, Staglschmidt József gőztéglagyára, Lukács és Társai szeszgyára, Klein Bernát gőztéglagyára (160), Délmagyarországi Czukoripar r.-t. (800–1000), Nagy Dezső dr. gőztéglagyára, özv. Gutmann Jakabné és Fiai műkőgyára, Dungyerszky Lázár szőnyeggyára, Lukács Miklós szappangyára, özv. Gutmann Jakabné és Fiai szőnyeggyára stb., stb. Grünbaum Vilmos házi ipari termelő és értékesítő vállalata, mely 1856 óta fönnáll, sokat tesz a torontáli háziipar fejlesztése és terjesztése érdekében. Gyűjti a régi és műbecsű népipari termékeket és azok motivumainak fölhasználásával száznál több háziiparost is foglalkoztat, hogy új szükségleti czikkeket állíttasson elő. Szerb, román, bolgár és egyéb határőrvidéki népek sajátos, eredeti munkáiból valóságos kiállítást tart és az aranynyal dúsan hímzett ruhák, főkötők, kötények, vásznak és egyéb holmik némelyike szinte ritkaság számba megy.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages