Török uralom alatt.
Török uralom alatt.
Becskerek ettől kezdve a töröké s a török uralom ebben a században megingathatatlannak látszott. Eleinte szandzsáknak volt a székhelye és a budai beglerbéghez tartozott, később azonban, mikor a temesvári vilajetet szervezték, a mint a jelek mutatják, rendesen egy-egy török földesúré volt; Hammer – Purgstall szerint Szokoli Mohamed jámbor alapítványaihoz tartozott. Béget, muftit, kádit, kesedárt kapott s ha várával nem sokat törődött is a török, úrilakok, mecset, fürdők épültek benne keleti modorban. A mecset 1815-ig állott fenn, mikor lebontották. (Bárány.) Vára 1594-ben új felvonókaput kapott, a melyet a szerbek romboltak le. (Ortvay: Tört. Okmánytár, I. 491.) Valószínű, hogy mint Szegeden és másutt, itt is megmaradt a török uralom alatt a magyar esküdt és bíró is. De a hosszú idő alatt népe majdnem kipusztult; a visszahódítás csak részben lakott helyet talált itt, számba nem vehető erősséggel. Hanyatlása volt az oka annak, hogy a szandzsákság székhelye is elkerült innen. Egyetlenegy adatunk van rá, hogy népe életében valami szerencsésebb mozgalom támadt volna: Rami basa nagyvezérségének első éveiben a temesvári pasalik korona-jószágait örökös családi jobbágybirtokká változtatta s ekkor Erdélyből, Hunyad, Zaránd megyékből bevándorlás indult meg erre s a letelepülőkből Becskereknek is jutott. (Szentkláray: Száz év Délmagyarország történetéből, I. 117.)
A város történetében csak a XVI. század végén válik ki némi élénkség: a Schwarzenberg és Pálfy harczainak idején, a budai beglerbég, Mohamed Saturdsi nagyvezirtől kért segítséget, ki Belgrád alól, téli táborából Becskerekre vonult és 45 napig várta ott a tatár khánt, ki augusztus 30-án jött meg s ünnepélyes fogadtatásban részesült. Itt tartották meg a haditanácsot is s végre Nagyvárad 560felé indultak. Szeptember elején 7000 tatár indult Becskerekről és egész Debreczenig pusztított. (Hammer – Purgstall, II. 626. Griselini.)
Ugyanekkor, 1600-ban Mihály, a havasalföldi vajda, a Rudolffal folytatott alkudozásaiban ki akarja vinni, hogy minden vár, a mit a töröktől visszavesz, örökös jogon az övé legyen; a kijelölt várak között Becskerek is ott volt; de Rudolf ebbe nem egyezett bele. 1606-ban, a bécsi béke szerint a Tisza balparti részei Bocskayéi lettek, s így Becskerek is Erdélyhez csatolódott volna. Ez a béke azonban a Bocskay halála miatt sohasem lépett életbe s a magyarok nem is remélték, hogy Becskereket egyhamar visszavehessék. Bethlen Gábor is 1618-ban ezt írta a temesvári basának: »Becskereket és egyéb falukat soha hírrel sem hallotta senki közülünk, hogy hódítani akarták volna«. (Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor és a porta. Tört. Tár, 1881., 621. old.)
