Ág. ev. egyház.
Ág. ev. egyház.
Az ág. hitv. ev. egyház hívei már a XIX. század elejétől laktak Kikindán. Eleinte az aradáczi anyaegyház gondozása alá tartoztak. Ettől 1840-ig a nagyszentmiklósi anyagyülekezethez. A lélekszám ekkor 150 volt. A gyülekezet 1840-ben anyaegyházzá lett. Alapító lelkésze Frint János volt, a ki csak úgy tudott megélni, hogy a kerületi tanács őt a kerületi latin iskolához tanárul alkalmazta, évi 500 váltó forint fizetéssel. Az egyház buzgó támogatói voltak: Nagel Henrik, Nákó gróf tisztje, Horváth és Baranyi jegyzők, Diel festő, a Gusztáv Adolf németországi prot. egylet és a zürichi hasonló intézmény. Ezek oly nagy segélyt nyujtottak az egyháznak, hogy papitelket vásárolt, iskolát, imaházat, paplakot építtetett. Újabb időben az egyház fejlődésére kedvező hatással volt az, hogy 1890-ben modern színvonalon álló felekezeti iskolát állított fel, melynek fenntartásához, a hívek áldozatkészségén kívül, nagyban hozzájárult a Nagykikinda várostól adott iskolai segély, mely évi 2240 koronát tesz. Ezenfelül kapott az egyház a várostól 5000 korona egyházi segélyt is, és régebben temetőhelyet, a mely jelenleg a református híveknek is temetkezési helyük. Az egyház híveinek száma 219. A hozzátartozó szórványokban 214. Az egyház tagjai iparosok és hivatalnokok. Az istentisztelet nyelve magyar, a három főünnepen német is. Lelkészek voltak: Frint János 1840–1850-ig, Baris Sándor 1850–1853-ig, Ruttkay Sámuel 1853–1854-ig, Fuchs András 1854–1886-ig és két évi szünet után Jeszenszky Ignácz 1888-tól máig. Felügyelők voltak: Belicska Béni, orsz. képviselő 1886-ig, Jobbaházi Németh Antal, táblai bíró, 1886–1905-ig, Eidenmüller Ádám, máig és Iglói Szontagh Hugó másodfelügyelő. Pénztárosok voltak: Kolb Vilmos tanító, Benczur Jenő törvényszéki bíró. Gondnokok: Fullajtár Mihály kereskedő, Lux Adolf könyvkötő, Vilim János iparos, Fodor István iparos, Vichmann Lajos kertész, Fodor Péter iparos.
