Kikindai kerület.
Kikindai kerület.
Ettől kezdve Nagykikinda lakossága emelkedőben van. Az ide telepített katonaság is családos emberekből állván, a lakosok számát ez is növelte, 1751-ben pedig a Tiszán és Maroson túl feloszlatott határőrségi betelepülőkkel területileg is gyarapodott. 1751-ben ugyanis a nevezett határőrök tetszésére bízták, hogy polgári szervezet alá vetik-e magukat? Ennek következtében 2400 család élt ez engedelemmel, a kik részben Nagykikindán telepedtek meg, részint pedig a Nagykikindai Kerület 10 szerb községében helyezkedtek el és pedig oly módon, hogy a letelepülésnél figyelemmel voltak a rokonságot alkotó családokra s az egy rokon családhoz tartozók lehetőleg egy helyre települtek. A 10 szerb község kizárólagos szerb lakossága itt is, épen úgy, mint a Tisza-marosi Határővidéken, korlátlan tulajdonjogot élvezett.
A szerbek ügyeinek vezetésére 1751 szeptember 22-én kelt császári intézmény által, új kormányzó hatóság, – melyet »Illyr udvari Kancellária« névvel 585neveztek, – lépett életbe. Ennek székhelye Bécsben volt. A községeknél a polgári szervezet és kormányzat 1764–1767 között lépett életbe.
Az alakuló községek elhelyezésére nézve részletes utasításokat adtak ki, mely utasításban az is meg volt állapítva, hogy az utczák milyen szélesek legyenek, hogy a községek közepén legyen elhelyezve a templom, lelkészlak és a kocsma. Iskolák szervezésére is kaptak utasítást és a földek felosztására vonatkozólag is. Gondoskodás történt a kerületi hivatalnokok, lelkészek, tanítók részére szükséges földek kihasításáról is.
