Közoktatás.
Közoktatás.
Nagykikinda város lakossága megfelelő tanintézetekkel el van látva. A város saját pénztárából öt óvódát tart fenn, és ezekre mintegy 5000 K költséget fordít. Népiskolája minden egyes felekezetnek van; a felekezeteket az iskola fenntartásában a város segélyezi.
A görög keleti szerb iskola felállításáról az első írásos adat az 1819. évről szól. A politikai község ekkor építtetett a mostani bérház helyén egy emeletes épületet. Az emeleten lakások voltak, a földszinten két görög keleti szerb és egy róm. kath. tanterem. Az osztályokat később szaporították. A későbbi években, a magyar alkotmány visszaállítása után, is új meg új osztályokat nyitottak. A város pénztára az iskola fenntartásához most 34.510 K-val járul, maga az egyházközség pedig 15.246 koronát ad e czélra. Az iskolák évi költségvetése szerint a bevétel 51.475 K 67 f, a kiadás 51.326 K 29 f. Ez iskolákat mintegy 1200 gyermek látogatja.
A róm. kath. népiskola multjáról annyit lehet említeni, hogy rendes iskolát 1812-ben kapott a hitközség. 1819-ben már két tanító működik. Az iskolai tanítás nyelve 1878 óta magyar. Ma 12 tanítója van az egyháznak, a kik mintegy 1000 iskolás gyermeket oktatnak. A várostól 23.969 K évi segélyt kap.
Az ág. hitv. ev. iskolának egy tanterme és egy tanítója van. Az egyház iskoláját nagymértékben látogatják más vallású gyermekek is.
A református iskolát 1891-ben nyitották meg. A szerbek különösen nagy rokonszenvvel látogatják az iskolát, a mit az a tény mutat, hogy megnyitásától mostanáig 580 görög keleti szerb gyermek tanult itt és sajátította el a magyar nyelvet. A város az iskolát 1400 K évi segélyben részesíti.
Az izraelita népiskolát 1877 óta magyar nyelven s hazafias szellemben vezetik. A két tanerővel ellátott iskolát a város 2000 K évi segélyben részesíti.
A községi népiskolában két tanerőt alkalmaz a város s 1893-ban nyitotta meg. Ebbe az iskolába a tankötelesek mindeddig nagyon kevés számmal iratkoztak be. Egy férfi és egy nőtanító van itt alkalmazva. A város 1911-ben díszes, új épületben helyezte el az iskolát. A város több mint 6000 K évi költséggel tartja fenn.
Az állami népiskola a Raczkovits-féle leányiskolából alakult, midőn 1910-ben az állam ez alapítványi iskolát az alappal együtt átvette. Itt két nőtanító van.
594A gőzmalmi magán népiskolát 1885-ben nyitotta meg a nagy kikindai gőzmalmi részvénytársaság és ez tartja fenn, kizárólag a gőzmalmi munkások gyermekei részére. A tannyelv magyar és német. Az utolsó tanévben 70 tanuló járt ide és pedig négy magyar, 66 német nyelvű. A gőzmalom könyvekkel, ruhával is ellátja a gyermekeket.
Az állami polgári leányiskola 1884-ben nyílt meg, mint kétosztályú felső leányiskola. Alapításán sokat búzgolkodott Vinczehidy Izsó, takarékpénztári igazgató. Később négyosztályú polgári leányiskolává alakult s díszes épületet kapott. A magyar szellemű nőnevelés terén hasznos szolgálatokat tett a városnak. Hat rendes tanerő van itt alkalmazva.
A községi polgári fiúiskolát a város állította fel és 1910-ben nyílt meg, az első osztály párhuzamos osztálylyal.
Az állami főgimnázium történetét a közoktatásügyi fejezetben ismertetjük.
