Mint r. t. város.
Mint r. t. város.
1893-ban lett Nagykikinda rendezett tanácsú várossá. Új tisztviselőket s új képviselőtestületet nyert. Első polgármestere Telecsky Risztó lett, ki 1896-ban Nagykikinda országgyűlési képviselőjévé választatván, a második polgármester Bogdán Zsivkó dr. lett, a ki ez állást 1910 végéig viselte.
Nagykikinda fejlődésében a várossá alakulás, ha nem is a kívánatos mértékben, de mégis sok tekintetben új korszakot teremtett. Sok téren haladt, emelkedett a város, kormányzata is gondosabbá, rendesebbé lett.
Nagykikinda városában a közelmult időkben még nagyon elhanyagolt állapotban voltak az utczák és a gyalog-, valamint a kocsiközlekedés nagy nehézségekbe ütközött. Nehány évtizeddel ezelőtt sokszor megesett, hogy a kocsik a főutczán sárba rekedtek s heteken át ott vesztek a feneketlen sártengerben. Gyalogjáró sem volt sehol s az emberek a szomszéd házig is csak térdig érő pocsolyákon vergődhettek át. Telecsky és Bogdán dr. polgármestersége alatt azonban nagy változás történt e város közügyeinek vezetésében. A gyalogutakat aszfalttal, a mellékutczákat téglákkal burkolták. A főbb utczákon a kocsiközlekedésre keramit és gránitkoczka burkolat készült. Eddig 23.420 négyzetméter burkolat készült el 150–160 ezer korona költséggel. Megvette a város a közönség üdülésére és szórakozására az úgynevezett népkertet is, 24.500 koronáért és azt beültette fákkal, bokrokkal, virágokkal, ellátta sétányokkal s ülőpadokkal. Gondoskodtak továbbá a város belterületén a vizek levezetéséről, hidak, átjárók építéséről, a melyek 84.241 korona költséget igényeltek. A rendőrség fejlesztése is nagy mértékben haladt előre. Huszonhárom rendőr ügyel a városban a közbiztonságra. Új városháza épült, magas őrtoronynyal s a nagyszámú hivatal befogadására megfelelő helyiségekkel, nagy közgyűlési teremmel. Az iskolák szaporítására, fejlesztésére, kisdedóvókra nagy összegeket fordítottak. A közegészség ügyének nagy szolgálatot tett a jéggyár felállítása, a mely 44.879 koronába került. A városi orvosi állásokat szaporították. Számos artézi kutat fúrattak. A magánosokén kívül nyolcz artézi kútja van a városnak. A városi tisztviselők nyugdíjalapját rendezték; az alap jelenleg 91.136 korona. Addig is, míg ez az alap annyira növekedik, hogy a tisztviselők nyugdíjának terhét megbirja, a városi pénztár fedezi a tisztviselők nyugdíját. A város pénzügyeit is rendezték és a szegényügyet is olyképen, hogy a városi szegények eltartására a város pénztára 15.000 koronát fizet évente. Szervezték a mezei rendőrséget is, a külterületen most 16 csendőr és 10 városi mezőőr őrködik. A külterületeken átmenő utak jókarban tartására is 25.234 koronát fordított a város. A Pészak dűlőben levő terméketlen, homokos földjén száz holdnyi mintaszőlőt telepített s ez a telep most busás jövedelmet hoz a városnak. A régi petroleum-világítást villamvilágítás váltotta fel. A közvilágításért a városi pénztár 16.000 K évi díjat fizet.
Rendezték a felekezetek segélyezésének évtizedeken át húzódó kérdését is. A görög-keleti egyház 1869-ben 1000 hold földet nyert a várostól. A többi felekezetek újabban pénzadományban kapták meg a megfelelő segélyösszegeket. Megkapta a város az engedélyt arra, hogy öt országos vásárt tarthasson.
Harmincz munkásház épült, melyből 18 ház szerb munkásoknak, 12 pedig magyar munkásoknak van kiadva 70 K bérért, úgy hogy 15 év mulva a ház az illető munkás tulajdonába megy át.
