Árkod.
Árkod.
Árkod. Azelőtt Jarkovácz. A Berzava-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 667, lakosaié 3015, a kik szerbajkúak és nagyobbrészt görögkeleti vallásúak. Postája, távírója és vasuti állomása helyben van. Azok közé a községek közé tartozik, a melyek a hódoltság alatt keletkeztek. Első lakosai szerbek voltak, a kik a Temesvár visszavételét lövető időben is megmaradtak 21telepükön. 1717-ben Jankováz néven szerepel az összeírásban, 14 lakott házzal. A gróf Mercy-féle térképen is a lakott helyek között találjuk, a pancsovai kerületben. 1768–1770-ben, a német-szerb Határőrvidék szervezésekor, a német-bánsági határőröknek adták át. A Határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben, Torontál vármegyéhez csatolták. 1848 decz. 15-ének éjjelén rendkívül heves harcz folyt a helység birtokáért. Damjanich János honvéd alezredes dandárával decz. 14-én bevonult a községbe. A szerbek nagy vendégszeretettel fogadták a honvédeket, de titkon értesítették a Knicsanin vezérlete alatt Tamáslakán tanyázó szerbeket, a kik éjjel orozva rátörtek a mit sem sejtő honvédseregre; de a honvédek véres éjjeli harcz után kiszorították a szerb felkelőket a községből. Közel ezeren estek el az éjjeli harcz alatt, közöttük 300 honvéd. Mire megvirradt, az ellenség ki volt verve a faluból; ekkor azonban a honvédek az áruló szerb lakosokra törtek, az egész falu népét, a gyermekek kivételével, felkonczolták, a helységet pedig felgyújtották. Az új görögkeleti templom 1850-ben épült. A községben két pénzintézet áll fenn: a »Jarkováczi Népbank« és az »Árkodi Hitelszövetkezet«; Mihajlovics Dusánnak gőzmalma és téglaégetőtelepe van itt. A községhez tartozik Markovics-tanya.
