Bánlak. A zsebely-bókai vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Járási székhely. Házainak száma: 441, lakosaié: 2822, a kik 207 magyar, 414 németajkú kivételével románajkúak s görögkeleti vallásúak. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. Kastélya a török hódoltság alatt a temesvári basa nyári tartózkodási helyéül szolgált; az egykori török erődítések nyomaira a patakban való ásatások alkalmával akadtak rá. A török hódoltságból lakott helységként került ki. Az 1717. évi összeírásban a csákovai kerületben Panlogh néven találjuk, 85 lakott házzal. A gróf Mercy-féle térképen, Bánlok néven szintén a lakott helyek között szerepel. A XVIII. században kincstári birtok volt; a Határőrvidék szervezésekor Draskovich horvát bán kapta cserébe birtokaiért, a melyek a Határőrvidékbe estek. A Draskovichok kezén nem sokáig volt; 1783-ban Karátsonyi Lázár beodrai birtokos vette meg gróf Draskovich Jánostól és Györgytől; Karátsonyi Lázár itt 1793-ban kastélyt építtetett, mely jelenleg gróf Karátsonyi Jenőé. E kastély termeiben nagyon sok érdekes és értékes 22régiség és műkincs van felhalmozva. Remek empire-bútorok, régi japán falszőnyegek, régi híres mesterek festményei, gazdag családi képtár, régi olasz medaillon reliefképek karrarai márványból, régi családi fegyvergyűjtemény, rokkokó-bútorok, értékes antik legyezők, miniature-festmények stb. stb. A kastélyhoz tartozó remek parkban pedig, külön e czélra emelt épületben, vannak elhelyezve a gróf egyiptomi útjából származó gazdag néprajzi gyűjtemény, egyiptomi bútorok, edények, egy múmia stb. A parkban, emléktáblával megjelölve, áll egy ákáczfa, ama 100 darab közül, melyeket Mária Terézia uralkodása alatt Amerikából hoztak be, 1740–1780 között. A hatalmas fa még ma is egészséges és virul. Bánlakon van gróf Karátsonyi Jenő hitbizományi uradalmi irodája. 1871-ben az új járási felosztás életbelépte alkalmával, a község a zichyfalvi járás székhelye lett; a szolgabíróság annak előtte is állandóan itt székelt. Van itt uradalmi szeszgyár, gőzmalom és fűrésztelep is. A községhez tartozik Karola és Livéz-puszta és Zábrány-tanya.