Hódegyháza.
56Hódegyháza.
Hódegyháza. Azelőtt Jázova. Az Aranka folyó mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 344, lakosaié 1958, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Tiszaszentmiklós. E területen állott hajdan Hódpuszta. Később, mikor a templom és a falu felépült, nevezték el Hódegyházának. A XIV. század elején a Csanád nemzetség birtokában találjuk. Az 1337. évi osztály alkalmával Csanád érsek és unokaöcscsei, a Telegdyek kapták. Ezeknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut. Egyik részt Pongrácz fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrincz fiai, János és Tamás nyerték. Valamelyik Telegdy részét 1400 táján Hódegyházi Pál szerezte meg. Telegdy András itteni részét 1495-ben Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el. Telegdy István 1508 május 22-én új királyi adománylevelet eszközölt ki e birtokára. A török hódoltság kezdetén a magyar jobbágyok elköltöztek belőle és helyükbe szerbek telepedtek. Az 1557–58. évi török adólajstromok szerint már csak 14 háza volt, melyekben szerbek laktak. Nádasdy Tamás nádor 1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét, hűtlenség czímén, elvette tőle és Kerecsényi Lászlónak adományozta. Lakosai a hódoltság alatt leginkább juhászattal foglalkoztak. 1582-ben három juhásznak 560 juha volt. A szerbek a helység régi nevét Hodity-ra, majd Hodicsra változtatták. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adta, 1655-ben azonban Lessenyei Nagy Ferencz, Milojkovics Miklós és Dénes György is eszközöltek ki maguknak királyi adománylevelet a helységre. Ebből azután per keletkezett, mely Bélteki és Olasz Pál javára dőlt el. Özv. Bélteki Pálné 1689-ben készített végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta. A temesvári bánság szervezésekor már puszta volt. A temesvári igazgatóság 1760-ban szerződéses községet telepített ide szegedvidéki magyarokból. 1816-ban József nádor vette meg a kincstártól. 1833–44-ben a nádor a községet a torontálmegyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községbeli lakosokkal gyarapította. A községbeli róm. kath. templom 1901-ben épült. A községben önkéntes tűzoltó-egyesület, gazda- és olvasókör, továbbá hitelszövetkezet áll fenn.
