Ivánd.
Ivánd.
Ivánd. Azelőtt Ivánda. A Czeba-csatorna mellett fekvő nagyközség. Házainak száma 247, lakosaié 1546, a kik vegyesen német- és szerbajkúak, róm. kath. és görög-keleti vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Torontálgyűlvész. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. Legrégibb nyomaira az 1332–37. 58évi pápai tizedjegyzékekben akadunk. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi összeírás szerint még 40 lakott háza volt, később azonban elpusztult. 1750-től kezdve a becskereki kerülethez tartozó kincstári pusztaként a délmagyarországi bérlők társasága bérelte. 1781-ben Moska Naum és Konstantin vették meg. Ekkor már ismét lakott hely volt. 1783–1784-ben szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött. Helyükbe németek telepedtek. A XIX. század elején (1811 előtt) az Ivándai Karácsony-család birtokába került. 1838-ban Karácsony István volt a helység földesura. Később a család itteni birtokait megosztotta a Kiszombori Rónay családdal, a többit pedig a XIX. század hetvenes éveiben Wolfinger Sámuel vette meg, a kitől viszont 1885 táján Csávossy Ignácz birtokába jutott. Tőle fia: báró Csávossy Gyula örökölte. A Rónay család birtokát a 70-es években Stern Bernát vette meg, kitől fia Ivándi Géza örökölte, ki azt 1906-ban kisebb részletekben a helybeli kisbirtokosoknak adta el. Jelenleg báró Csávosy Gyula örökösei és a »Módosi Takarékpénztár« részvénytársaság a helység legnagyobb birtokosai. A községben két régi úri lak van. Az egyiket az Ivándai Karácsony család építtette 1848 előtt ez most a Csávossyaké és tiszti lakul szolgál. A másikat a Rónay család építette szintén 1848 előtt s ez jelenleg Jovanov Izidoré. A görög-keletiek temploma 1830-ban, a róm. katholikusoké 1893-ban épült. Van a községben hitelszövetkezet, egy keserűvíz-forrás, melynek vizét »Ivándi Mars keserűvíz« néven hozzák forgalomba. A Csávossyaknak malmuk is van itt. A községhez tartozik Józsa-tanya (azelőtt Csávossy-puszta). E helységgel volt határos a középkorban Biallak (Bivalylak) falu, melyről 1400-ból van első ízben adatunk, a mikor Temes vármegyéhez tartozott. Az 1761-ik évi katonai térkép Bianlak alakban a mai Ivánd mellé helyezi.
