Karlova.
Karlova.
Karlova A Tisza mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 1115, lakosaié 5.555, a kik 182 magyar kivételével szerbajkúak és görögkeleti vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E község helyén állott a középkorban Böldreszeg falu. A XVI. század elején Telegdy Istvánnak volt itt része, melyben őt II. Ulászló király 1508 május 22-én, új adomány czímen megerősítette. Az 1550–1552. évi török hadjáratok alatt elpusztulván, 1568–1870-ben, midőn a Telegdy család birtokait felsorolják, e falu neve már eltorzítva jelenik meg. A XVII. század folyamán teljesen elpusztult. A mostani falu, melyet III. Károly király tiszteletére Karlovának neveztek el, 1740-ben települt. Szerb lakossága a tiszai végvidékről, jelesül Aradról származott. A határőri szolgálathoz szokott szerbek azonban nem igen tudtak beletörődni a polgári életbe és bár a községet 1774-ben a kikindai kiváltságos kerülethez csatolták, az 1775–78. években a helységből mégis 44 család a dunai Határőrvidékre költözött. 1817 augusztus 1-én a kikindai kerülethez tartozó többi községgel együtt kiváltságlevelet nyert. A szerbek temploma, egy régibb templom helyén, 1836-ban épült. 1876-ban a községet Torontál vármegyébe kebelezték. 1855-ben és 1870-ben árvíz pusztított itt. 1863–1864-ben nagy inség uralkodott és e mellett még a kolerajárvány is dühöngött. A községben van önkéntes tűzoltó egyesület, olvasókör, Popov Iván és Dragomir gőzmalma és villamtelepe és Sztanyatev Isza téglaégetőtelepe. A Galád nevű dűlőben egy romnak a nyomai látszanak, köveit azonban széthordták.
