Melencze.
Melencze.
Melencze. A Ruszanda-tó mellett fekvő nagyközség. Házainak száma 1661, lakosaié 9292, a kik leginkább szerbajkúak és görög keleti vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E helységet pusztaként szerepelteti az 1723–25, évi gróf Mercy-féle térkép. 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bírta bérben. 1751–52-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi Határőrvidékhez tartozó határőrök szállották meg. 1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem lévén megelégedve új helyzetével, 1775–78-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre vonult. 1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közűl 32 család nyert itt elhelyezést. 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert. Mindvégig a kamara volt a helység földesura. 1876-ban Torontál vármegyébe kebelezték be. A községet az újabb korban több csapás érte. 1869-ben az árvíz a község határából 10.000 holdat öntött el, 1873-ban kolerajárvány lépett fel a helységben, melynek 800-an estek áldozatul. Kisebb mértékű kolera járvány volt 1893-ban is. 1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület hamvadt el. A görög-keletiek temploma 1790-ben épült. Jelenleg Mihalovits Ödön dr-nak, Janopolyai Bibits Pálnak, Nikolits Szvetozárnak és Ityurup Nikának van itt nagyobb birtoka. A lakosok önkéntes tűzoltó-egyesületet, szerb nőegyletet, temetkezési egyletet, szerb olvasó-egyletet, szerb dalárdát, takarékpénztárt és hitelszövetkezetet 80tartanak fenn. Itt van Teodorovits Dusán téglagyára, Muntyán Jefta és társai téglagyára, Gruity Obrád gőzmalma és Lozanity Uros nyersolajőrlője. A községi dűlőnevek közűl említést érdemel a Hadnagydomb nevű terület, mely a hagyomány szerint egy hadnagy vezetése alatt álló katonai őrállomásnak a táborozó helye volt s az e tábor körül fekvő földterületet az őrállomást vezető hadnagy haszonélvezte. A községhez tartozó lakott helyek: Kentra-szőlők, Melenczei-kültelep, Melenczei-tanyák, Peszkarai-szőlők, Ruszanda fürdő. Ez a messze földön híres iszapfürdő a község mellett fekszik. Iszapját és vizét a Ruszanda nevű tó szolgáltatja, mely félkör alakban, szintén a község alatt terül el. A tó partja a fürdő felől parkirozva van. Árnyas ligete és kiterjedt sétahelyei kellemes pihenőkkel kínálkoznak. A parkban négy szálloda-épület áll, a fürdőház és a nagy díszteremmel, vendéglővel, tágas fedett és nyitott teraszszal ellátott gyógyterem-épület. A fürdőzők kényelméről gondoskodva van. A vonatok naponta négyszer közlekednek, összeköttetésben vannak a főbb vonalakkal, a tiszai és dunai hajókkal. A postát naponta háromszor kézbesítik. A fürdőben való tartózkodás és gyógykezelés költségei nagyon mérsékeltek és különösen a középosztály keresi fel előszeretettel, ha rászorult csodahatású iszapjára és vizére, mely gyógyeredményében azonos a Pöstyén és Szt. Lukács iszapfürdők gyógyerejével. Az iszap és a víz gyógyerejét különösen köszvényben, idült izületi rheumában, a scrophulosis minden alakjában szenvedők, úgyszintén minden kenő gyógymódnak ellentálló bőrbetegek, különösen psoriasis és prurigóban szenvedők, továbbá rendellenes vérzésben szenvedő nők és idegbetegek igen magasztalják. Specziális hatása a csontbántalmaknál: caries-necrosisnál a leghíresebb nemzetközi fürdőkét felülmúlja. Az idült lues-bántalomnál mint utókúra kitünő sikert mutat fel és e czélra külön kabinok állanak rendelkezésre. Bolemann híres fürdő- és gyógyvíz-speczialista szerint »vize annyira telített nátriumsókkal, hogy hozzá hasonlót hiába keresünk egész Európában (kivévén a terménysósvizeket, még a tengerben sem találunk annyi sót). Ennélfogva e fürdő páratlannak mondható és e tó magyar különlegesség.« A fürdőnek állandó orvosa van.
Melencze. – Részletek Ruszanda-fürdőből.
