Ópáva.
Ópáva.
Ópáva. Azelőtt Oppova. A Temes mellett fekvő nagyközség. Házainak száma: 787, lakosaié 4296, a kik nagyobbára horvát- és szerbajkúak és római katholikus és görög-keleti vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Torontálvásárhely. A szerbek 1672 és 1690 között már itt laktak sárkunyhóikban. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozó helységek között találjuk három lakott házzal. A Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között szerepel. 1769-ben két részre oszlott: Zsélyci és Kaljuga, mely utóbbi helyen a németek és magyarok telepedtek le. 1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett. Az 1788. évi török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, a ki október 17-én Oppováig vonult vissza. Ez év okt. 25-én József császár a községen át utazott Zimonyba. Ez időben épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítenek s 1905-ben már a helyszini szemlét is megtartották. 1789-ben németek s 1810-ben horvátok telepedtek itt le. A custozzai csatában Mojsza Milos oppovai születésü szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette, mely tárgyak a hős l885-ben történt halála után a bécsi hadi múzeumba kerültek. Az első római katholikus templom fából 1766-ban, a görög-keleti pedig 1770-ben épült. A kath. templom 1814-ben leégett s 1826-ban építették föl. A községbeli úrilakot özvegy Manojlovics Ilona 1906-ban építtette. 1863-ban kolerajárvány lépett fel a községben, az 1874–75, 1888, 1895 és 1897. években pedig az árvizektől szenvedett sokat. A községben társaskör, takarékpénztár és hitelszövetkezet van. Ide tartozik: Golina-Greda, Königsdorf, Albrechtsdorf, Réti puszták. Kincstári réti pusztákon a XIX. század közepén községek épültek, de az 1874–76. évi árvizek valamennyit elsöpörték.
