Sárafalva.

Teljes szövegű keresés

Sárafalva.
Sárafalva. Marosvölgyi nagyközség, házainak száma 845, lakosaié 3938, a kik nagyrészt német-, román- és szerbajkúak és római katholikus és görög-keleti vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Középkori neve Szárafalva volt, mely a mai Sárafalva helységtől éjszakra, a Maroshoz negyed mérfölddel közelebb feküdt, azon a helyen, hol jelenleg az uradalmi majorság és a gazdasági épületek vannak. Már 1333-ban két plebánosa volt; de birtokosairól csak a XV. századtól kezdve vannak adatok. 1434-ben Maczedóniai Péter fiát, Miklóst iktatták be itteni részbirtokaiba. 1436-ban egy másik Maczedóniai Miklós is birtokos itt. 1466-ban Maczedóniai János rokonával, Dancs Miklóssal szövetkezve, egész Szárafalvát eladta Dóczy Lászlónak. 1489-ben Dóczy László leányai megosztoztak a kastélyon és a falun. A kastély, a falu két részével, Zsófiának, Haraszthi Ferencznének, a falu harmadik része Erzsébetnek, Országh Lőrincznének jutott, kinek leánya Dorottya, Kecskeméti Patócsi Bertalan özvegye, pört kezdett Haraszthi ellen. A pör 1508 augusztus 23-án oly értelmű egyezséggel ért véget, hogy Haraszthi a szárafalvai két részét átengedte Országh Dorottyának. Ekként jutott Szárazfalva a Patócsi család birtokába. A kastélyt és a falut a rabló Bali bég 1529-ben elpusztította, a magyar jobbágyok elmenekültek és többé nem tértek vissza. Helyükbe Patócsi Ferencz szerbeket telepített. Patócsi Boldizsár és rokonai Izabella királyné pártjára állván, I. Ferdinánd király 1558-ban elvette itteni birtokait s azokat Liszti Jánosnak, Mágócsi Andrásnak és Gáspárnak adományozta. Ez ellen Ábrahámffy István és rokonai tiltakoztak, de eredmény nélkül. Ez időtájt Maczedóniai Péter is visszaszerezte a családja ősi birtokait. 1561 óta Maczedóniai Péter, Mágócsi Gáspár, Liszti János és a Getyei örökösök voltak a földesurai. A szerbek a hódoltság alatt is itt tanyáztak és 1582-ben a török tizedszedők öt szerb juhászt írtak össze a helységben, melynek nevét a szerbek Szaravolára ferdítették. 1647-ben is lakott hely volt. 1718-ban Szaravolát a temesvári bánsághoz csatolták, mire a szerbek 1723–25-ben elhagyták. 1725 táján románok telepedtek itt le; majd később németek vándoroltak be, legnagyobbrészt Triebswetterből (Nagyősz) és Gottlobból (Kisősz). 1801-ben Szaravolát báró Alvinczy József tábornok vásárolta meg, a kiről 1810-ben a gróf Marosnémeti és Nádaskai Gyulay családra szállott. A községbeli római katholikus templom gróf Gyulay Sámuel költségén 1873–74-ben, a görög-keleti románoké 1897-ben és a görög-keleti szerbeké 1787-ben épült. A lakosok társaskört, polgári kört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A mai Sárafalva közelében feküdt a középkorban Oszkola falu, melyet 1466 július 25-én Dancs Miklós és Maczedóniai János eladtak Dóczy Miklósnak. Ekkor már pusztult helység volt, de kőtemploma még fennállott. 1480-ban van ismét adatunk róla, a mikor Dóczy László öcscse, Imre tartott rá igényt. A mai Sárafalvától éjszakra feküdt Patateleke, melyet Dancs Miklós és Maczedóniai János 1466-ban Dóczy Lászlónak adtak. – Ugyancsak e helység határához tartozik Telek-puszta, mely a középkorban önálló helység volt. E falu eredetileg a csanádi várszerkezethez tartozott. A Csák nembeli Miklós ispán birtokába került, a kitől azonban Béla ifjabb király 1230-ban visszavette. II. Endre 1232-ben hű szolgálataiért visszaadta neki s le is írta határait. A XV. század közepén a Gyarmati Varjas család birtokában találjuk. E családból Miklós és Sebestyén 1446-ban innen írták előnevüket. 1559-ben Jaksich Jánosnak is volt itt részbirtoka. A XVI. század elején elpusztult. Később szerbek szállották meg. 1647-ben ismét lakott helyként szerepel. 1655-ben Wesselényi Ferencz nádor Lessenyei Nagy Ferencznek, Milojkovics Miklósnak és Dienes Györgynek adományozta. A XVIII. század elején ismét elpusztult és a gróf Mercy-féle térképen is pusztult faluként van feltüntetve. – Telek falu mellett feküdt Veresegyház, melynek egyházáról az 1333–35. évi pápai tizedjegyzék is megemlékezik. 112A XV. században a Veresegyházi család birtokában találjuk. Alkalmasint 1529-ben pusztult el, mert az adólajstromokban többé nem fordul elő.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem