Szentjános.
Szentjános.
Szentjános. A Terézia- és a Moravicza-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 243, lakosaié 1590, a kik leginkább görög-keleti vallásúak és románajkúak. Postája és vasúti állomása Zichyfalva, távírója Ürményháza. 115A török hódoltság előtt a község a mostani ürményházi-zichyfalvai út mellett levő dombon állott. Ezt a törökök 1529–1557 között elpusztították, mire a magyar jobbágyok elmenekültek onnan. A szerbek alkalmasint a XVII. században telepedtek le a jelenkori község helyére, a hol akkoriban csupa nádas volt. A török hódoltság végszakában a helység még lakott volt; az 1717. évi összeírásba is nyolcz lakott házzal van felvéve; de kevéssel ezután elpusztult és a Mercy-féle térképen már a lakatlan helységek között szerepel, a verseczi kerületben. Az 1761-iki térképen ismét lakottnak van jelezve. Ekkorra már románok szállották meg, a kik a nevét Szantul-Juonra változtatták. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1848 október 1-én Weise Napoleon nemzetőrszázados a magyar hadakkal kiverte a faluból az itt tanyázó 1500 szerb felkelőt. Ez évben az egész falut felgyújtották. 1888-ban jégverés az egész termést elverte, sőt a házakat is megrongálta s künn a mezőn dolgozó emberekben és barmokban is kárt okozott. A községbeli görög-keleti román templom 1830-ban épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Szentjános-puszta.
