Torontáloroszi.
Torontáloroszi.
Torontáloroszi. Azelőtt Kisoroszi. A zsombolyai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 509, lakosaié 3050, a kik közűl 2089-en magyarok, 620-an német- és 341-en románajkúak s leginkább római katholikus vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Szenthubert. A középkorban Oroszi néven említik az oklevelek. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is szerepel és így ekkor plebániája volt. A hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban, Horoschin néven, a becskerekei kerületben találjuk, tíz lakott házzal. A Mercy-féle térképen, Mally Oroszin néven, a lakatlan helyek között szerepel. Később a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bírta bérben. 1767-ben 126németeket telepítettek ide, 1776-ban azonban Szeged vidéki magyarokat is. A kincstári jószágok elárverezésekor Stefanovics Bazil vette meg és tőle Vidákovics császári kapitány birtokába jutott. 1838-ban Mácsai Csernovics Pál volt a földesura, utána báró Sina Simon, kinek birtokait gróf Zichy Ágost gyermekei, Mária, Fedora és Anasztázia örökölték és most ők a helység legnagyobb birtokosai. A községbeli régi kúriát Csernovics Pál 1823-ban építtette. A római katholikus templom 1802-ben épült, 1832-ben megnagyobbították. A gör.-keleti román templomot 1797-ben emelték. Az egyház egy ezüst kelyhet őriz 1614-ből, melyet Csernovics Pál első neje, gróf Zorich Sarolta ajándékozott. 1836-ban 70-en haltak itt el kolerában. Van a községben gazdakör, iparos és polgári olvasókör, hitelszövetkezet, fogyasztási és értékesítő szövetkezet és gróf Zichy Ágost gőzmalma. A községhez tartoznak György-, Hedvig- és Ifigenia-majorok.
Torontáloroszi. – A régi Csernovich-féle kúria. Most gróf Zichy Ágosté.
