Újpécs.
Újpécs.
Újpécs. A Temes mellett fekvő nagyközség. Házainak száma 369, lakosaié 2432, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. Ekkor Ujbécs (Veybech, Vybech) néven említik az oklevelek. Első nyomaira az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékekben akadunk, a mikor már plebániája is volt. 1401–1406-ban a király birtokaként szerepel és ekkor városnak mondják az oklevelek. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1720–30 közötti időszakban németekkel népesedett be, kiket gróf Mercy Klaudius Florimund telepített ide. II. József 1773-ban ezt a helységet is meglátogatta. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták és ekkor már egy lovasezred törzse állomásozott itt, melynek kaszárnyája az 1783. évi térképen is fel van tüntetve. Az 1788-iki hadjárat alatt a törökök a helységet elpusztították. 1812-ben hetivásárok, 1823 május 23-án országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A XIX. század első felében járási székhely volt. 1848-ban az őszi hadjárat alatt egy ideig Kiss Ernő honvéd tábornok hadai táboroztak a helységben. Az itteni róm. kath. templom 1776-ban épült. Van a községben olvasóegylet, polgáregyesület, temetkezési egylet, lövészegylet, takarékpénztár, népbank, hitelszövetkezet, két gőzhengermalom, tejszövetkezet, két téglagyár és négy sertéshízlalótelep. E helységgel lehetett határos a középkorban ugyancsak a Temes vármegyéhez tartozó Emelke vagy Emelka, melyről az 1405–1416. évekből vannak adataink, továbbá Ormánd, melyet 1266-ban a Vaja nembeli Márton és Gyarmán nyertek adományul. E helység 1416-ban Temes vármegyéhez tartozott. Szentkirály, mely első izben már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben előfordul. Ugronhida (Ugrunhida), melyről 1464-ben van okleveles adatunk.
