Ujszentpéter.
Ujszentpéter.
Ujszentpéter. A valkány-varjasi vasútvonal mentén, fekvő nagyközség. Házainak száma 176, lakosaié 746, a kik leginkább németajkúak és római katholikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyszentpéter. E helység 1796-ban alakult Szentpéter (ma Nagyszentpéter) község határából, akként, hogy Szentpéteren az 1752-ben és 1796-ban ideköltözött németek a határ egy részét megvették és külön telepet alapítottak, melynek 1808-ban már 479 német lakosa volt. 1861-ben Szerbszentpéter néven önálló községgé szervezkedett, mely 1899-ben Ujszentpéter nevet nyert. Az új telep, 1796-tól 12 éven át, kincstári birtok volt. 1808-ban a kincstár Bábolnáért cserébe átengedte gróf Szápáry Józsefnek. Halála után, 1823-ban testvére Pál lett a földesúr. 1825–27-ig gróf Szápáry József fia József bírta. József azonban az 1827 márczius hó 30-án tartott osztály alkalmával testvérének Antalnak adta át. A Szápáry-féle birtokokat gróf Szápáry Antal után fia Géza v. b. t. t. és főudvarmester örökölte, kinek halála (1898) után fiára, Pálra szállott, ki azt az 1905–1906. években az aradi görögkeleti román egyházmegyei alapnak és kisebb részletekben a közeli sajténybeli birtokosoknak adta el. A községben egy régi kastély és egy úrilak van. A kastély az 1827–1837 közötti években gróf Szápáry József, az úrilakot pedig 1884-ben gróf Szápáry Géza építtette, mind a kettő jelenleg az aradi görög-keleti román egyházmegyei alapé. A kastély kertjében, az egykori egresi cziszterczita-rendű monostorból származó kövek vannak, melyek padokul és ülőhelyekül szolgálnak. A római katholikus plebánia már a XIV. században fennállott. A templom 1888-ban épült. A községben 1831-ben 33 nap alatt 120-an, 1866-ban, pedig 49 nap alatt 123-an 135haltak el itt a kolerában. A lakosok olvasó- és társasegyletet, lövész- és temetkezési egyesületet és földmíves egyesületet tartanak fenn.
Ujszentpéter. – A gróf Szápáry-féle kastély. Jelenleg az aradi gör. kel. román consistoriumé.
