Valkány.
Valkány.
Valkány. Az Aranka-csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 720, lakosaié 4829, a kik közűl 104-en magyarok és 3140-en románajkúak, római katholikusok és görög-keletiek. Postája és távírója, távbeszélője és vasúti állomása helyben van. A helység neve besenyő vagy kun eredetre vall. E vidéken több ily szállás volt, a melyeket Tompa, Hegyes és Vég jelzőkkel különböztettek meg egymástól. E területet az óbesenyői nemes besenyők Róbert Károly királytól kapták. Nagy Lajos király 1369-ben szállásaikat kivette az összes országos bíróságok hatásköre alól s pöreiket egyenesen a királyi törvényszék elé utalta. A XV. század első felében a kunok szállásai feloszlottak. Az itt maradtak jobbágysorsra jutottak s beleolvadtak a földesuri hatalom alatt álló falvakba, melyek szomszédságukban Kül-Valkány és Vég-Valkány neveken fennállottak. Valkány eredetileg a Csanád nemzetség birtoka volt és mindvégig e nemzetség birtokainak sorsát osztotta. A mohácsi vész után elpusztult, mert az adólajstromokban nincs többé nyoma. 1647-ben ismét lakott helyként szerepel, 1655-ben azonban megint puszta volt s ekkor a jászói konvent Horváth-Kissevics Jánost iktatta be nádori adomány alapján e puszta birtokába. 1717 után a bécsi udvar a temesvári bánságba kebelezte be; 1736-ban a temesvári igazgatóság két részre osztotta; az egyik felét telepítésre szánta, a másikat pedig bérbe adta. Ekkor költöztek ide a románok Krassó vármegyéből és Erdélyből. 1848-ig a gróf Batthyány család volt a helység földesura. Gróf Batthyány Lajos itteni birtokait 1850-ben báró Sina Simon vette meg, a ki 1875-ig volt itt birtokos. Jelenleg Schwarz Lajosnak, Léderer Arturnak és Károlynak, Weiler Rezsőnének, Dózsa Sámuel dr.-nak, Keleti Adolfnak, özvegy Eckhard Oszkárnénak és Koreck Jánosnak van itt nagyobb birtokuk. A községben egy úrilak van, melyet a gróf Batthyány család építtetett. A XIX. század közepén Rónay Lászlóé volt, de 1893 óta Weiler Rezsőnéé. Az úgynevezett Simon-majorban van Schwarz Lajos emeletes szép kastélya, melyet 1898-ban építtetett. A községbeli görög-keleti templom 1809-ben, a római katholikus pedig 1904–1905-ben épült. Ezenkívül a reformátusoknak is van itt egy kisebb imaházuk. 1334-ben a helységben már volt rom. kath. plebánia, jelenleg azonban leányegyház, mely Óbesenyőhöz tartozik. Van a községben függetlenségi magyar polgári olvasókör, takarékpénztár, hitelszövetkezet és egy gőzmalom, mely Kozma Antalé. A községhez tartozik Kissimon-puszta, továbbá Nagykocsóhát, Nagysimon-puszta, Imre-puszta, Dózsa-tanya, Ernő-tanya, Koreck-tanya, Kiskocsóhát, Lujza-tanya, Ürs-puszta és Weiler-tanya. Ürs-puszta helyén a középkorban a Csanád nemzetség hasonnevű faluja feküdt. A XVI. század viharaiban elpusztult. Valkány és a régi Homokrév között az Aranka partján állott Veresdob falu is, mely szintén a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott. 1345 előtt a besenyők elfoglalták, 136a mi ellen a Telegdyek hasztalan tiltakoztak, mert perüket elvesztették. 1369-ben is az óbesenyői nemes besenyők birtokában találjuk.
Valkány. – Schwarz Lajos kastélya Simonpusztán.
