Batthyány (Németújvári gróf).
Batthyány (Németújvári gróf).
Ősrégi család, melynek ősi fészke a zalavármegyei Kővágóőrs volt. Első ismert őse Miska ispán (1207–1227). Ennek fiai: Örsi Renold ispán (1258–1274.) és Örsi Pál († 1272 előtt). Ennek leányát Örsi Mátyás (1274–1299), Veszprém vármegye szolgabírája vette el. Utódait Kővágóőrsieknek nevezték. Fia Mihály sz. 1299; ennek fia Miklós mester 1339–1380, a ki Batthyány János leányát, Katát, vette nőül. E házasságból származott Kis György (1392), 1401-ben esztergomi várnagy, a Batthyány család őse. A család fényének alapját Ferencz (1497–1566), Vas vármegye főispánja, főpohárnok és horvát bán vetette meg. Utódai közűl: Ferencz, aranysarkantyus vitéz, valamint fiai György és Gáspár, 1628-ban bárói, Ádám 1630 augusztus 26-án grófi rangot nyert. A család a XVIII. század végén szerzett birtokokat a mai Torontál vármegye területén. József és testvérei 1781 aug. 1-én a kincstártól megvásárolták az óbébi uradalmat, a melyhez Óbéb, Valkány és Oroszlámos községek, továbbá Kereszúr és Kocsovat-puszták tartoztak. Az új birtokosok közűl főleg Ignácz, erdélyi püspök (sz. 1742, † 1798), tett sokat az uradalom jövedelmeinek fejlesztésére. A XIX. század első felében Ujhely, Verbovicza, Kissziget, Magyarkeresztúr, Kisbéb, Majdán és Podlokány pusztákat bírta. Valkányt 1849-ig Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke, bírta. Halála után (1849 október 6) a család itteni birtokait báró Sina Simon vette meg. Oroszlámost József (sz. 1770, † 1851), cs. kir. kamarás fia József (sz. 1836, † 1897), Moson majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, örökölte, kinek halála után fiára, László cs. és kir. kamarásra (szül. 1870) szállott.
