Fodor I. (Szilágybagosi.)
Fodor I. (Szilágybagosi.)
Szilágy vármegyéből származik. Régi család, mely már a középkorban birtokos volt Szilágy és Kraszna vármegyékben. Tamás, kinek neje Borzási Balog Eufrozina volt, 1542-ben nyert nemességújító czímerlevelet. Ennek gyermekei a borzási birtokra nyertek adományt. Tamás fia János Pázmán Dorkát vette nőül. Ennek utóda Tamás 1604-ben Borzáson volt birtokos. Családi közlés szerint Tamástól, a ki 1542-ben nemességújító czimerlevelet nyert, a jelenleg élő nemzedék a következőleg származik le: Tamás fia I. János, ezé II. János, ezé III. János, ezé Zsigmond, ezé György, ezé Mózes, a ki Szilágy vármegyében 1806–1808-ban Récsén volt birtokos. Ennek fia Ruben, a debreczeni városi nyomda igazgatója, ezé Károly földbirtokos cs. és kir. hadbíró, majd járásbíró. A család a XIX. század elején igen el volt terjedve Szilágy és Kraszna vármegyékben. Az 1805. évi összeírás szerint Borzáson és Bagoson is. Tagjai közűl Dávid, Sándor és Klára Borzáson voltak birtokosok. Az 1806. évi összeírás szerint F. Dávid, Sándor és Klára 10 5/12 régi és 2 2/3 új jobbágytelket birtak Borzáson. Dávidnak ezenkívül még Paliczkon, Halmosdon egy fél jobbágytelke volt. György, Imre, Mózes és Tamás Récsén voltak birtokosok, hol 3 1/2 adómentes telkük és öt jobbágytelkük volt. A fenti Károly földbirtokos és járásbíró. Fia: Vilmos jelenleg Hont vármegye főszolgabírája. A család 1848 előtt Borzás, Bagos és Récse helységekben bírt földesúri joggal. Idővel elterjedt Hajdu és Zemplén vármegyékbe is. Torontálban 1871-ben költözött. Hontba 1898-ban telepedett le.
Czímer: kék paizs ezüst paizsfővel. A paizsban ezüstkövekből rakott oromzatos őrtorony emelkedik, fekete kapuval s a kapu mindkét oldalán, valamint a torony közepén egy-egy lőréssel. A torony tetejére villás végű ezüstnyelű veres zászló van tűzve, mely a paizsfőbe nyúlik be. Sisakdísz: két fiát vérével tápláló pelikán. Takarók: mindkét oldalról: kékezüst.
