Gyertyánffy (Bobdai).
Gyertyánffy (Bobdai).
Örmény eredetű család, mely Erdélyből 1796-ban költözött Torontál vármegyébe. Őse Gy. Antal, a ki fivéreivel: Lukácscsal, Kristóffal és Jánossal együtt 1795 jún. hó 25-én nyert czímeres nemes levelet I. Ferencz királytól. János Erdélyben maradt, Antal, Lukács és Kristóf 1796-ban nyerték adományul Bobda, Gyér és Tolvádia helységeket. Antal, Lukács és Kristóf 1806 aug. 1-én nyerték a Bobdai előnevet. Antal ága kihalt. Kristófnak, a ki a tolvádiai ágat alapította, fia volt Dávid; ennek leányát Bertát, 1842 jún. 9-én gróf Nákó Kálmán vette nőül. Lukács ága, az úgynevezett gyéri ág jelenleg is virágzik. Ez ág nevezetesebb sarjai; Dávid (szül. 1797, † 1878) Torontál vármegye követe, majd alispánja, később főispánja. Fia Gyula jogtudor, 1848–49-ben honvédfőhadnagyként harczolt az erdélyi seregben és Segesvárnál megsebesült. Fia: Dénes a perjámosi járás főszolgabírája. Ferencz honvédezredes Lüders orosz tábornok túlnyomó serege ellen, 220 székelylyel 3 napig védelmezte a kökösi hidat, mely védelemben valamennyi társával hősi halált halt. – László 17 éves korában küzdötte végig a szabadságharczot, mint Bocskay huszárfőhadnagy. A szőregi csatában két lovat lőttek ki alóla és bal térdébe golyót kapott. János († 1880.) sok ideig Torontál vármegye alispánja volt. Ferencz (szül. 1845, † 1888.) a nagybecskereki kir. törvényszék elnöke. János vérteskapitányként 1859-ben a solferinói és magentai csatákban tüntette ki magát. Kálmán honvédhuszárezredes, Jenő pancsovai főszolgabíró, László földbirtokos, tartalékos huszárhadnagy, Andor földbirtokos.
Czímer: négyelt paizs. 1. és 4. veres mező arany paizsfővel, melyben mindkét oldalról kinyúló két összefont kékmezű kar látható. Alatta: zöld alapon gyertyát tartó ezüstoroszlán. 2. és 3. kékben négy (2: 2) hatágú aranycsillag között veres szív. Sisakdísz: nyílt fekete szárny között könyöklő, kardot tartó, kékmezű kar. Takarók: veresezüst-kékarany.
Gyertyánffy.
