Karácsonyi (Beodrai nemes és gróf).
Karácsonyi (Beodrai nemes és gróf).
A család első ismert őse Gratianus volt, ki a családi hagyomány szerint Francziaországból származott és 1591-ben telepedett le a moldvaországi 544Badocsányban. Innen a család Erdélybe került, hol a Karátson nevet vette föl s egykorú okiratokban az új név mellett még a régit is ott találjuk zárójelben. A család birtokában levő ereklyék szerint a család már a beköltözés előtt is nemes volt és czímerlevelét valószínűleg az egyik erdélyi fejedelemtől nyerte. Kristóf Gáspár (sz. 1652.) fia Kristóf a Szolnok-dobokai mikulai birtokért pereskedett. Az erdélyi fejedelmek és magyar királyok a család nemességét többször megerősítették. Igy Mária Terézia királynő is, ki Kristóf és fivérei részére új nemeslevelet állított ki. Kristóf első fia Deodat (Bogdán) 1781-ben 103.000 forintért megvette a kincstártól Beodrát, melyre királyi adományt is nyert és a Karátsonyfalvi előnevet a Beodraival cserélte föl. Testvére Simon. – Adeodatus fiától Kristóftól származik a ma is virágzó nemesi ág, míg a grófi ágnak Lázár volt az őse. Lázár (sz. 1759.) Torontál vármegye alispánja és később országgyűlési követe. Körülbelül 300.000 forintra rúgó összeget adományozott jótékony czélra, alapítványokat tett a Ludovikában és a franczia háborúk idején 100 főből álló inszurrekcziós csapatott állított ki; érdemei elismeréséül Ferencz király a grófi ranggal akarta megjutalmazni, hanem ő ehelyett inkább a nagy- és kiszsámi uradalmakat kérte donáczióba, melyeket meg is kapott. 1805-ben megvette gróf Draskovits Ferencztől Bánlakot, Dolaczot, Offszeniczát, Szókát és Partost. Leánya gróf Keglevich Sámuelhez ment nőül; fia Lajos (sz. 1793.), neje: Starhemberg Mária Lujza birodalmi grófnő. Ennek fia Guido (sz. 1817, † 1885.) 1842-ben Temes vármegye főszolgabírája, 1848-ban honvédőrnagy, a pesti nemzetőrök parancsnoka; majd menekülnie kellett és birtokait elkobozták. Kegyelmet nyervén, 1867-ben a csákovai kerület országgyűlési képviselője, cs. kir. kamarás, v. b. t. t., az I. osztályú vaskoronarend vitéze stb., 1858 decz. 28-án birodalmi grófi rangot nyert, melyet 1874 márcz. 14-én legfelsőbb elhatározással Magyarországra is kiterjesztettek. 1851-ben nőül vette Puchói és Csókai Marczibányi Mária csillagkeresztes és palotahölgyet. Leányai: Adrienne, Melanie, Guidobaldina, Mária, Ilma és Ilona. Fiai: Aladár (szül. 1859.), országgyűlési képviselő, cs. és kir. kamarás, a főrendiház tagja. Birtoka: Beodra. Jenő (szül. 1861.) Európának majdnem valamennyi államát és Afrika egyrészét beutazta. A bánlaki hitbizományi uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. 1890-ben cs. és kir. kamarássá nevezték ki. 1896 óta a zichyfalvai kerület alkotmánypárti képviselője és a vízügyi bizottság elnöke. Mielőtt megválasztották, tevékeny részt vett a főrendiház tanácskozásaiban; jelentős szerepe van a megyei életben is. 1896-ban budai palotájában fényes estélyt adott, melyen megjelent a király is egész udvartartásával és a Budapesten időző főherczegekkel. 1908 őszén pedig XIII. Alfonz spanyol király és neje Viktória Ena királyné tiszteletére adott estélyt, melyen résztvett királyunk is. Érdemeiért a v. b. t. t. czímet nyerte. Ezenkívül a vaskorona- és a spanyol III. Károly-rend nagykeresztese, a souverain máltai lovagrend tb. lovagja, a torontálmegyei nemz. munkapárt társelnöke, a torontálvárm. közműv. egyesület elnöke, a bpesti önk. mentőegyesület elnöke s mint ilyen, megkapta a német császár hozzájárulásával a Deutsche Gesell. f. Samariter u. Rettungswesen-től az Esmarch orvosi érmet. Sokat áldoz jótékony és közhasznú czélokra és a vármegye monografiájának kiadhatását is 2000 koronás adományával mozdította elő. Felesége Andrássy Karolina grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy. 1907-ben a trónörökös őt választotta kíséretébe a spanyol király esküvőjére. Kamilló (szül. 1863, † 1908.), cs. és kir. kamarás, 1895 óta a főrendiház örökösjogú tagja volt. A fent említett Kristóftól származik a nemesi ág. Fia: Bogdán. Ennek fia: I. László, 1827-ben Torontál vármegye szolgabírája, 1836–48-ig alispánja, 1843-ban országgyűlési követe, 1848-ban pedig főispánja. Antal 1848-ban országgyűlési képviselő († 1882.), I. László († 1869.). Fiai: Ferencz († 1881.) és II. László. Ferencz fia, Andor. A nemesi ág birtoka Beodra; a grófi ág ottani birtokait felparczellázták.
Czímer (grófi): négyelt paizs, a 3. és 4. közé beékelt ötödik mezővel és vágott szívpaizszsal. Ebben fent vörösben koronás kétfejű aranysas, lent ezüstben fekete mérleg. A nagy paizs 1. és 4. kékben szemközt fordult koronás syrén, halfarka jobbra (balra) hajlik, baljában (jobbjában) pedig balra (jobbra) ezüst kettős keresztet tart, másik kezét csípőjére illeszti; 2. veresben jobbra fordult, két hátsó lábán álló ezüst-bika, arany nyakövvel, arany szarvakkal, patákkal és farkkal. 3. Veresben egyenesen álló szemközt fordult medve, jobbjában vízszintesen tartott karddal, melynek hegyét baljával fogja. 5. Ezüstben ágaskodó, jobbra fordult kék párducz torkából és füleiből kitörő tűzzel, jobbjában babérkoszorús kivont kardot, baljában levágott török főt tartva. Grófi korona. Öt sisak. Sisakdíszek: 1. (középső) szívpaizsbeli sas. Takarók veresarany-veresezüst. 2. A paizsbeli medve. Takarók: veresezüst. 3. Növekvő syrén. Takarók kékezüst. 4. Növekvő bika. Takarók: veres-ezüst. 5. Növekvő párducz. Takarók: kékezüst.
Karátsonyi.
