A háztípusok.
A háztípusok.
A telepítés különböző kora szerint változik a házak külseje és beosztása. III. Károly és Mária Terézia alatt a telepesek házai alacsonyak, kicsinyek, vert falúak voltak. Egy szobából és konyhából állottak. Homlokfaluk egymás mellé illesztett és összekorczolt nádból állott, melyet sárral becsapkodtak, majd kimeszeltek. Itt-ott deszkából épült csúcsfalak is előfordulnak. Ezek közepe köralakú padlásablakocskával van áttörve. Innen kaszapenge csillan elő. A nádtető kiszökellt egy kissé a csúcsfal elé s ezt bepártázták deszkával. A deszka vége kinyúlt a csúcson túl és reá lófejek, itt-ott kétfejű sasok voltak kifürészelve. A ház homlokfalán két kis ablak van. Az ablak keretét fent formás, empire 142alakú esővédő szemöldök szegélyezi Az ablakok kívülről kettős fatáblákkal vannak ellátva. Ezeknek belső lapjai fel vannak díszítve virágedényekből felszökő, természetes színű tulipánokkal vagy rózsabokrokkal.
II. József s II. Lipót alatt a telepítés lakóházai már fejlettebbek, kellő magasságúák. Megjelen a hátsó szoba (munkaszoba), az oszlopos tornácz és ezzel a homlokon a tornáczba vezető utcza-ajtó vagy e helyett a tornácz-ablak. A csúcsfalak a tető fölé emelkednek. Pártázatuk kiképzése nyugati befolyásra vall. Élénkebb háztipus az, melynek csúcsfalát egy nagy félkör és az ez alatt elterülő mezőt két nagy csiga karolja át. Az alsó mezőt két padlásablak töri át. Ezek alsó párkányán empire-koszorú vagy barátcsuklya díszítés függ.
Ezzel rokon az a tipus, melynél a csúcsfalnak két egymáshoz hajló oldalcsigáján nem félkörű, hanem derékszöggel záruló mező ül. Ennek a tipusnak oromzatán, a két padlás-ablak mellett, szimmetrikus beosztással, virágcserepekből felszökő, itt-ott kifestett, féldomború virágok díszlenek.
Negyedik tipusként jelentkezik az a ház, melynek homlok-csúcsfala egyszerű háromszöget alkot. Ez két pillér által három függélyes mezőre tagozódik, két padlás-ablakkal van áttörve és edényekből felfelé törekvő féldomború és festett virágokkal díszítve. Ezeknek az újabb keletkezésű házaknak itt-ott nád-, de legnagyobbrészt cserép-tetejük van, falai vályogból vagy téglából vannak.
Újabban falusi faragók és kőmívesek kontárkodnak a telepes művek utánzásában, de azok egyszerű tisztaságát és nemességét meg nem értve, mind a pártázatot, az oromzatot beszegő körvonalakat, mind annak mezőit czifra czikornyák sokaságával éktelenítik el; erről lehet felismerni e házaknak új voltát.
A házfalak csak a városokban s vagyonosabb községekben épülnek téglából vagy vályogból, a legtöbb helyen vert falakat építenek. A házak fedelei símák, anyaguk itt-ott nád, de az újabb helységekben kizárólag cserép. A régibb keletű házaknál a csúcsfalakat náddal vonták be s arra vakolatot csapkodtak, itt-ott deszkából is építették. Ujabban az oromfalak téglából, vagy vályogból vannak.
A háztelkek alakja hosszúkás tégla-idom, a ház homlokával az utczára néz. A berendezés következő: első szoba (nagy ház, utczai szoba, vendégszoba, tiszta szoba, külső ház), konyha (pitvar), hátulsó szoba (kis ház, belső ház, udvari szoba, hálószoba, lakóház), kamra, istálló, kocsiszín, valamennyi egy tető alatt. Az udvar közepén áll a kút. Az udvar túlsó oldalán a góré, a disznó-ól, esetleg a csűr és hombár akként van elhelyezve, hogy azokat a hátsó szoba ablakából vagy a konyha-ajtóból a gazda éjjel-nappal szemmel tarthassa. Ettől a berendezéstől csak a szegényebb helységekben van némi eltérés. A hátsó szoba hiányzik, górék, csűrök helyét hombár és verem foglalja el, a dohánytermelő községekben pedig a csűr helyét a dohánypajta. Az udvarok hátsó részén (szérűskert) a széna, szalma és polyvakazlak állanak, meg a tüzelőfa és a trágyadomb. Ezután a zöldségeskert s a lóherés stb. egészíti ki a telket.
A tornácz átlag fedett, csak a szegényebb telepítvényeknél nyitott. A kiskertecskék kultusza a jobbmódú gazdáknál örvendetesen fejlődik. A házak külső falán elvétve találunk díszítéseket, czifraságokat. Torontáltordán a falusi kőmívesek »kirakják« a ház oromzatára Jézus Krisztus monogrammját, a keresztet, a sugaras napot és holdat; Aurélházán a háztulajdonos nevét. Szajánon magyar koronát, sárkányt és rácsos díszítéseket festenek nemzeti színekkel a ház oromfalára. Tóbán a zöld és sárga, Oroszlámoson a sárga, kék és zöld színek dívnak az e nemű czifraságoknál. A kapuk átlag síma deszkából vagy léczből vannak összeróva. A rácsos kapuk léczeinek nyársvégződései érdekes, változatos formákban gazdagok. A deszka-kapuk barnára vannak festve, a rácsos kapuk zöld és kék színben váltakoznak. A kapuknak tégla vagy faoszlopai vannak. A kutak leginkább gémes kutak kávás kerítéssel. Józseffalván artézi kút van és 160 házhoz vízvezeték szolgáltatja vizét.
