Magyarok.
Magyarok.
Mikor a török világ elmult és a vármegyét újra be kellett népesíteni, Torontál földje gyülekező színtere lett a különböző népeknek.
A magyar faj a vármegye délvidékén, főleg a Határőrvidék polgárosítása óta, keresi fel újra azt a földet, a hol hajdan jólétben élt. A vármegye közepén, a Bega mellékén fekvő magyar községek alig száz éve, hogy megmagyarosodtak. A Tisza-Maros szögön jelentős számban sorakozó magyar községek a begamellékieknél nem sokkal idősebbek.
A vármegyei 43 magyar község közűl csak öt tiszta magyar, a többi vegyesfajú és hét áll elszigetelten, más népfajoktól körülvéve.
A magyar faj Torontálban e tagolt elhelyezkedés mellett is megőrizte hagyományait és megtartotta sajátosságait.
A régi helységek, az ős castrumok, kelta és hún telepek, az avarok becséi és gyűrűi s a magyarok várai és hidai körül keletkeztek. Fejlődésükben hozzásímultak az ezeket körülvevő tavak és a mellettük elhaladó folyók partjainak hajlásaihoz, kanyarulataihoz. Utczáik a partokkal párhuzamosan alakultak. A háztelkek homlokukkal az utczára néztek, az udvar és a kert a víz partjára dőlt.
