Népies szokások.
Népies szokások.
A legények és leányok tavaszi mulatsága a labdázás. Estenként összejövetel van egyik vagy másik leányosház előtt, a hol tambura vagy harmonika mellett dalolgatnak, tánczolnak vagy tréfálgatnak. Télen ezt a »rogály«-t a szobában tartják s ilyenkor a leányok és asszonyok fonnak, varrnak, hímeznek, horgolnak. A bőjti időket kivéve, a legények és a leányok, nem ritkán a fiatal házasok is összejönnek a község valamely kocsmájában s ott tánczolnak. Vasárnap, ünnepnapokon délután díszesen kiöltözve sétálnak a piacztéren.
Minden ünnepnap mozsárágyú szól, miközben tart az istentisztelet; délután a fiatalok tánczra mennek, az öregebbek tizen-huszan összejönnek s megbeszélik a helyi eseményeket és valamelyik írástudó kalendáriumot, vagy újságot, olvas nekik. Karácsony másodnapján délután a legények lóra ülnek s csengő bongás közben benyargalják az egész falut, meglátogatva rokonaikat. Ezek búzát szórnak rájuk, megvendégelik őket s ingvásznat, kendőt vagy törülközőt adnak nekik figyelmük viszonzásául. A bőjti időben hintát kötnek s hintáznak. Szent Lázár ünnepe előtt, szombaton este, a gyermekek kolompszóval járják be az egész falut, majd tüzet raknak s azt átugorják. Husvét másnapján kalácsot visznek a komához, a rokonokhoz, még a szomszédos falvakba is. Karácsonykor betlehemmel járnak, Szent György napján öntözik a leányokat. Husvétkor piros tojásokkal csettintenek. Szent Iván napján a leányok koszorút fonnak szentiváni virágból és egyet a ház homlokfalára tűznek, egyet pedig a háztetőre dobnak. Ha ez a háztetőről leesik, akkor a ház legénye ez évben nem nősül, leánya nem megy férjhez. A »szvecsár« családi ünnep a család keresztény hitre térésének emlékére. A lakoma előtt mindenki egypár főtt búzaszemet eszik s a templomból hozott szentképet megcsókolja; azután gazdag vendéglátás, melyen a gazda házi szentje ünneplésére köszöntőt mond.
