Nyelvjárás.
Nyelvjárás.
A magyar nép nyelvének jellemzésére álljanak itt a következő párbeszédek. Hun vót ke, koma? Szögedébe vótam. Mit csinát kend ott? A bornyut vittem eladni, de bánom, hogy elvittem, mert idehaza jobban kérte a kupecz. Hogy adta kee? Hetvenkét krajczárér kilóját. Vót-e sok a piaczon? Nem igen sok vót, de a hentesek össze vótak beszéve, oszt úgy vették, a hogy űk akarták. Na isten ágya meg keedet, koma! Isten ágya meg keedet is. Hun vótál Panna? Hajmát gyuggatni. Mi a napszám? Két korona. Kinél vótál napszámon? Iván bácsinál. Van-e még sok gyuggatni való? Van még ekkevés, még a héten megteszi. (Porgány).
Hékám, gyék kend már haza. Így hívja haza a rábéi nő férjét. Jó napot! Adjon isten. No mire végzik? Hát csak dógozgatnánk. Hallották már kentök a Pista dógát? Tennap vótak törvénybe, oszt ű fizeti az egész kőccségöt, mög az orvost is. Már csak nem jó dolog, hogy egytestvérök, oszt nem túdnak összeférni. (Pusztakeresztúr).
Hun vóték kend? Halli kend! Gyík kend már haza! Ögyvezűl maradtam. (Felsőmuzslya).
Pista bácsi halli kend? Dajkám (nagyanya) aszondi, hogy édösapám nem biri eladni a Czifrát (tehén vagy ökör). Mé, te András ? Hát a göröngytű megfájult a lába, oszt ettű szapasztott. Maj jóra gyün a, csak étesd, mög itasd idejibe, a fájós körmire mög csináj borigatásokat. (Magyarcsernye.).
Halli kee hé, megkapálták mán keetök a dohánt? Még nem, mer há Jóska báéknak segítöttünk elsőbbet. (Oroszlámos.)
Gyere estvére minálunk, koma. Minek no? Úgy kéványa az édes szülém. Ne játsz avval a késvel, mert megvágod az ujjadat. ( Hertelendyfalva.)
A magyar nép nyelvének jellemzéséül álljon itt a legújabb telepítésnek, Sándoregyházának tájszólása köréből a következő rövid parancsolat. Te, Están! hozd ki anyádnak a papucsot, nekem a kaflantyut, oszt a zsidóhol méssz és 151veszel négy pézért pacskát, egy liter pakurát és háromér nádmézet. De előbb hajtsd ki a szomszédék égbekiáltóját, kösd meg az éjjeli bátort és hívd be a lesbeteget. Azután mégy, de siess, mert megpaczilod velem.
Ennek során a nálunk ismeretlen szavak értelme: papucs = czipő, lantyu = papucs, pacska = dohány, pakura = petroleum, nádméz = czukor, égbekiáltó = kakas, éjjeli bátor = kutya, lesbeteg = macska és megpaczilod velem = megjárod velem.
Ilyenek még: csutika = csutka, kocsán – kukoriczaszár, móriska = búzarosta, pitán = málé, gurászta = zsendicze, vigyázkodik = ácsorog, terebúza = kukoricza, bosztám = tök, tikacs = kötött czipő, karincza = kötő; ribancz = rongy, éveg = üveg, herget = mérgesít, téglázó = vasaló, ódalibolond = nyul, unyan-aminyen = olyan-amilyen, mű = mi.
***
Torontálmegyei népvislet. – 1. és 2. Magyarok. 3. és 4. Németek.
Bánlaki oláhok.
»Zsok« oláh táncz.
