Ruházat.
Ruházat.
A ruházat más a Tisza–Maros-szögön, más a Bega-völgyön, más az Al-Duna 143mentén és az egyes magyar nyelvszigeteken. De azért közös vonásaik jellemzőek és figyelmet érdemelnek. A szokásos alsó vászonruhákat nem említve, a férfiak ruhája: a kis kabát = dóka, mundér; a nagy kabát = felöltő, jankli, kaczabáj; a mellény = lajbi, kis mándli, sinkó; a nadrág = butyigó; a téli kabát = bekös, bekecs; a téli bunda = ködmen; a szűr = szűrkankó. Ünneplőjük = kékbeli posztóruha. A nők ruházata: ing = pöndöl, szoknya = rokolya, kötény-kötő, mellszorító = pruszlik, erre vászonból szőtt könnyű ujjas = kitli, erre a felső ruha = a kaczabáj jön. A konty összefoglalója – fityula, erre teszik a fejkendőt. A kabát néhol jankli s a czipő = topánka, a blúz fölé vizitli jön itt-ott, vagy ha nem, akkor a blúz bőujjú = tüledálló. Téli ruhadarabok: rövid felső = tyurak, hosszabb felső = buda. Sándoregyháza (székely telepítés) asszonyain a felső blúz = leves, a szűk, béllelt blúz = rekli, a szoknya = rokolya s a leányruha dereka = krecsán.
Kabáthoz, mellényhez és nadrághoz a férfiak átlag sötétkék vagy fekete posztót használnak. Az idősebb asszonyok sötétkék vagy fekete csíkos kelméket, a menyecskék, leányok fehér, élénk kék, rózsa s lila alapszínű s virágos mintákkal tarkázott szöveteket kedvelnek. Sándoregyházán a férfiak ünneplője sötétbarna posztóból van, a fiatal nők szoknyáinak alapszíne fehér s ruhaderekuk, a krecsán, piros szövet, gazdagon kizsinórozva.
A férfiak felöltőül ködmönt, subát, bekecset s prémmel béllelt fekete kabátot hordanak, a kisebb gazdák szűrrel is beérik. A subák tulipános zsinór, a bekecsek, ködmönök színes bőrapplikáczió- és szirony-díszítésekkel vannak ellátva. A nők nagyon kedvelik a sok csipkét, a selyem- és bársony-pántlikát. A fodros csipkét a blúzon, zubbonyon, ennek különösen a nyakán, a mellén és az ujján alkalmazzák, de jut abból még a kötő három szegélyére is, sőt a fiatal lányok ruhájuk derekát is feltűzdelik csipkével s vele körülfodrozzák szoknyájuk alját is. A selyempántlikát befonják hajukba, széles csokrokba kötik fejükön és a hajfonatuk végén. A fehér és tarka hímzést ép oly előszeretettel alkalmazzák a lányok ünneplő ruháikon, mint a csipkét, de leginkább fehérneműiken s a legénynek szánt zsebkendőkön. Nyakukat üveggyöngy-füzérrel, aranylánczczal, fülüket fülönfüggőkkel díszítik. A nyaklánczokon aranyszívek és aranykeresztek, Mária és a szentek zománczképei függenek.
