Ruházat.
Ruházat.
A bolgár ruha csinos, takaros, szolid és otthon készült. A mit meg lehet fonni, szőni, meg kivarrni, festeni és kihímezni, azt az asszony csinálja. Csak csizmát, kalapot, pántlikát és ékszert vesznek a boltban vagy az iparostól. Túlságos 167czifraság nincs a bolgár ruhán, a mi azonnal szembeötlik, a hol vegyest lakik a bolgárság.
A férfiak ruházata nyáron magyaros: galléros és ujjas ing, széles, apró korczos gatya, magas szárú csizma és a szalagdíszszel (sapka) ellátott merőlegesen felhajtott karimájú kalap (klobak), kék, zöld vagy fekete színű selyemből vagy posztóból készült mellény (lajber). Szakállt öreg ember sem visel. Hajukat, bajuszukat kurtára vágják.
Télen bundát, vitézkötéses magyar gyapjú vagy posztónadrágot, testhez álló, térdig érő, birkabőrből készült ujjast (kozsok) vagy ujjatlan ködmönt (pepter) s lapos utazó sapkához hasonlító, fehér, kerek, behasított karimájú báránysipkát (kalpagot) viselnek, mely utóbbinak a Balkánon csubara a neve.
A nők ruhája festőibb. Fődarabjai a 27-féleképen kivarrott, hímzett 1. ing (riza), mely vállon az ujjak szélein, a nyak körül s elül a keblek fölött ki van varrva; 2. a félszoknya vagy viganó (valenit), vörös alapszínű, feketén vagy barnán sávozott. Óbesenyőn a valenit 3 féle dessinből van összeválogatva, fehérből, feketéből és tarkából (ravéska); 3. kötény (karligatka, gubertja vagy prestillje). A kötényt gyapjúszálból maguk szövik, aranyos vagy ezüstös paszománttal beszegik, sarkaiba ezüst szíveket varrnak vagy pántlikás rózsákkal díszítik a szögleteket. Az asszonyok azonkívül tornyosan álló, oldalt szarvas csücskökkel bíró fejkendőt (piskir) viselnek hurkaféle tekercsbe csavart (plitje) hajukon olyformán, hogy a fehér vagy sárgás színű kendőnek hátul redős, fejkötő alakja van. Ezt a fejkendőviseletet Kis-Oláhországban is láthatni.
Az óbesenyei lányok 6–10 fekete zsineget fonnak be a varkocsukba olykép, hogy a zsinegre húzott fehér-fekete gyöngysorok a hajfonat szélén és végén beszegésnek látszanak. Ez lényeges ismertetőjele a lányságnak s igen hasonlít a szlavón nők reczésen befont széles varkocsához. Szokásos továbbá a talléros melldísz, (povaz), az aranyláncz (kumasz zlati) és a kisebb pénzdarabokból álló láncz (lance), a gyöngyfűzér (gjardlane) s az oldalt lógó selyemkendő (svilenó karpa), azonkívül a sárga, rámás szárú és sárga sarkú vörös csizma viselete, melyet a templomból hazamenet levetnek. Télen az asszonyok fehér gyapjúmentét vagy zekét (dréja bela dalgja) és rövidebb zöldszínű ujjas (zabanj ud zelena jaba) bekecset, meg posztóból vagy fekete színű pamutból való ujjast (rukave) viselnek. Lakodalmakon és nagy ünnepeken a czifrás, fodorított selyemszalagokkal, a sarkokban csokrokkal, pántlikás rózsákkal ékesített kék zabunj a díszruhadarab.
Plitjcét, azaz hajjal körülcsavart hurkaalakú betétet, mely turbánszerűen ékteleníti el a különben is hamar hervadó arczot, csak öregebb asszonyok, koszorút pedig egyéves menyecskék viselnek lebabázásuk idejéig. Szégyen, ha mindjárt az első évben le kell tenni a venec-et.
