Corvin János.
Corvin János.
1502-ben Somi Józsa temesi főispán, Corvin Jánossal – Hunyadi Mátyás király természetes fiával, a ki Horogszeg várkastélyt bírta a vármegyében, – és az erdélyi vajdával Horogszeg környékén egyesülve, Nándorfehérvárnál és Horomnál (Ujpalánka) átkelt a Dunán s szerb földre nyomult. Somi Józsa Jaicza felmentése után Jaicza vidékét elpusztította, a törököket leöldöste, az óhitű lakosokat nyájaikkal együtt áthajtotta a Dunán és a mai Pancsova és Temesvár között, az akkor úgynevezett Janopoli kerületben telepítette le.
Torontál vármegyéről ezután egy ideig nincs összefüggő tudósításunk. Azon az emlékezetes országgyűlésen, mely kimondotta, hogy a mennyiben Ulászló fiörökös nélkül találna elhalni, többé külföldit nem választanak királyul, többek között jelen volt Csáki Miklós, csanádi püspök és Kérei (Körei) Bertalan, Torontál vármegye követe.
Az 1510–1511. években a Temes folyó környékén a pestis szedte áldozatait, főleg a nép köréből; Somi Józsa, temesi főispán is a pestis áldozata lett. A járványt követő években nagy inség volt e vidéken, mely még fokozódott az úrbéri szolgáltatások terhe miatt. A közbiztonsági viszonyok különösen Nagylucsei Dóczy Ferencz birtokain, mint Németi (ma Beregszónémeti), Papd, Peterd, Csatád, Őcse (Kisjécsa, Nagyjécsa), Szedecs, Tófő, úgyszintén Ravaszdi Péter, csanádi alispán birtokain is, szomorú képet mutatnak, úgy hogy II. Ulászló király kénytelen volt Verbőczy Istvánt különös felhatalmazással a vármegyébe küldeni, hogy az uradalmi tisztek és a jobbágyok között rendet teremtsen. Mivel azonban a pestis még nem szünt meg teljesen, Verbőczi a kivételes törvényszéket a ragály megszüntéig elhalasztotta.
