A Temes.
A Temes.
A Temes szabályozása a XVIII. század elején, a Bega folyó szabályozásával kezdődött, mert a volt Temesi Bánság kormányzata, illetőleg annak műszaki közegei csakhamar belátták, hogy a temesi és torontáli síkságon e két folyó árterülete oly szoros kapcsolatban van egymással, hogy az egyiknek a rendezése a másik folyásának szabályozása nélkül lehetetlen.
A legelső intézkedés ama csatornáknak alkotása volt, a melyek közűl az egyik a krassó-vármegyei Kostélytól 10 km. hosszban a Begáig azzal a czélzattal készült, hogy a Temesből a nyári és őszi vízhiány idején a Begába vizet adjon – és az a másik árapasztó csatorna, melyet Kis-Topolovecztól, a Begától 1.10 km. hosszban a Temesnek egy alább fekvő pontjáig vezettek és a melynek az volt a feladata, hogy a Bega árvízfölöslegét a Temesbe vezesse. Ez Mária Terézia uralkodása alatt készült és pedig Fremaut flammandi híres vízimérnök tervei alapján.
Az ő tervei szerint a Temes vizének gyorsabb lefolyása átvágásokkal volt biztosítandó. Lugostól Pancsováig, a torkolatig, 77 átvágás volt tervezve.
A tervezett átvágások és a mélyebb helyeken a töltések készítése a XVIII. században nem haladt gyorsan, mert egyidejűleg a Begának hajózhatóvá tételén és az alibunári mocsár lecsapolásán is dolgoztak, a munkaerő pedig az időben csak korlátolt mértékben állott rendelkezésre; később azonban, a XIX. század 176elején, a midőn már a Bega-folyó többé-kevésbé hajózhatóvá lett, a Temesre is nagyobb gondot fordítottak.
A temesi bánság megszüntetése és a vármegyék visszaállítása után, a Temes szabályozását királyi biztosok vezetése alatt folytatták. Ezek közűl báró Wenckheim József volt az, a ki komolyan hozzá akart látni a Temes szabályozásához, a miért is 1822-ben értekezletre hívta össze az érdekelt Krassó, Temes és Torontál vármegyéket, valamint a végvidéki ezredek parancsnokait. Ez az értekezlet állapította meg a munkálatok sorrendjét és azoknak miként leendő végrehajtását.
Mielőtt a védőtöltések építését elkezdték volna, a királyi biztos elrendelte, hogy a folyóban levő kereszttöltéseket, vagyis malomgátakat eltávolítsák. Azután kezdetét vette a fokok elzárása és az alacsony partok mentén a töltések építése, valamint az átvágások készítése is.
Ezek az árvédelmi munkálatok azonban nem haladtak abban a mértékben, a mint a mezőgazdaság fejlődésével, a vidéknek az áradásoktól való megvédelmezése ezt megkívánta volna és mert a Temesnek és Begának 1859. évi árvize mintegy 470.000 holdnyi területet öntött el; ezért az érdekeltség czélszerűnek tartotta a folyó szabályozása és a vidék ármentesítése szempontjából szövetkezni. 1863-ban megalakították a Temes Szabályozási Társulatot. Hogy a Temes érdekeltsége a Bega felől fenyegető vizek ellenében is megvédelmeztessék, a társulat a Begánál is végzett munkálatokat, jelesen a Begának topoloveczi árapasztó csatornáját 1863-ban lényegesen átalakította. Ámde az 1870–1871-iki rendkívüli áradások arra a meggyőződésre juttatták az érdekeltséget, hogy a Bega és Temes, valamint ezek mellékfolyóinak csakis együttes szabályozásával tudnak megfelelő eredményt elérni, a miért is 1872-ben megalakították Temes-begavölgyi Vízszabályozó Társulatot.
Az új társulat azután tovább fejlesztette a régitől átvett 28 átvágást, 10 új átvágást ásatott, továbbá azt a nagy elágazást, a mely Temes-megyében Liget községtől kiindulva, Torontál vármegye Rudna községéig egy 30 km. hosszú szigetet alkot, az úgynevezett csákovai ág elzárásával végleg megszüntette és a Temes összes vizeit a sági ágban egyesítette. E mellett kiépítette a folyó egész hosszában mindkét parton a védőtöltéseket.
Midőn a Temes-begavölgyi Vízszabályozó Társulat megalakúlt, a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium magára vállalta, hogy a Temes folyó ágyát Bótostól, vagyis a Berzava beömlésétől egész Pancsováig, a torkolatig, 28 kanyarulat átmetszésével állami költségen akként fogja rendezni, hogy e szakasz hajózható legyen. Az átmetszések már készen vannak, de a hajózhátóvá tétel érdekében még több munkálat foganatosítandó, melyekre az 1908. évi XLIX. t.-cz.-ben a vízi beruházásokra előirányzott 192 millióból mintegy 3 milliót fordítanak. A tervek szerint a Temesen épp úgy, mint az a Begán történt, duzzasztó-művek és zsilipek fognak épülni.
A Temes szabályozásához tartozik még a Czernabara, Temesina, Surjány patakok és a Poganis folyó medrének rendezése is, mert ezek jelentékeny árvíztömeggel terhelik a Temest; de mivel e vizek nem esnek Torontál vármegye területére, azokról itt nem kívánunk részletesen megemlékezni.
