Az abszolutizmus korában.
Az abszolutizmus korában.
Az 1848–1849-iki politikai események és küzdelmek a Tisza-szabályozás ügyét is háttérbe szorították; de a szabadságharcz után az osztrák abszolut kormány erélyesen folytatni kívánta e művet és állami kezelésbe vette azt. Az uralkodó 1850 június 16-án, 235. számú császári rendelettel az államkincstárból öt éven át 100.000 forintot utalványoz e czélra. A kereskedelemügyi minisztérium fennhatósága alatt középponti bizottságot alakítanak, a Tiszavölgyi Társulat hatáskörét és működését felfüggesztik, érvényben csak az egyes társulatoknak az 1840:X. t.-cz. 7. §-ában a vízi munkálatok költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó jogai maradnak.
A Tisza-szabályozás részletes szervezése az 1856. évi október 9-én 201. szám alatt kiadott Tiszaszabályozási Utasítás (Vorschrift für die Theissregulierung) által történt, mely alkalommal a Tisza-szabályozási építészeti hivatalok részére szolgálati és eljárási utasítást is adtak ki. E szerint a Tisza szabályozás legfőbb vezetése és ellenőrzése a belügyi, illetőleg a kereskedelmi, ipari és közmunka-minisztériumra bízatott, a műszaki ügyek intézésére pedig Budán egy középponti 183bizottságot (Central Inspectorat) állítottak fel. A Tiszát folyamosztályokra (Fluss-Section) osztják, az osztályok pedig az érdekeltek által végzendő védőtöltésépítések czéljából, vízrajzi viszonyaik szerint, építkezési kerületeket (Baubezirke Consortien) alkotnak. Torontál vármegye a VI. folyamosztályba esett, mely folyamosztálynak építészeti hivatala (Sections Bauamt) Törökbecsén volt. A tiszai és marosi árterületek a szerb-bánáti helytartónak, Coroninak, 1857. évi nov. 28-án Temesvárott kelt 16.893. számú rendeletével akként lettek beosztva, hogy a 2. kerületbe a Maros és Tisza balpartjának ártere Fenlaktól Aracsig, a 3. kerületbe a Törökbecsétől Bábatóig, a 4. kerületbe a Bábatótól Lukácsfalváig terjedő árterületek tartoznak.
Ezentúl már határozottabban külön válik az ármentesítés a mederszabályozástól, a miért is a Tisza mentének ármentesítése iránt végzett munkálatokat az illető ármentesítő társulatoknál említjük meg és itt csupán a mederrendezésre vonatkozó munkákat soroljuk fel.
A Tisza mederszabályozására előirányzott munkák nagy részét már végrehajtották. Azok részletes leírását e monografia keretében nem lehet adni; arra kell tehát szorítkoznom, hogy felemlítsem azokat a szabályozási műveket, a melyek e vármegye területére esnek.
